A polihisztor feltaláló
Michael Faraday 1831-ben határozta meg a dinamók, generátorok és transzformátorok működésének alapját jelentő elektromágneses indukció törvényét, amelynek lényege, hogy mozgó mágneses tér a közelében lévő vezetőben áramot indukál. E felfedezéssel megkezdődhetett az áramfejlesztő gépek, a generátorok fejlesztése, a mechanikai energia villamos energiává való átalakítása. 1884-re kiderült, hogy a villamos energia indukción alapuló készülékekkel nagyobb távolságra is elvezethető. A napjainkban is használt megoldást a Ganz-gyár három kiváló mérnöke, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly találta meg. Az új áramelosztó rendszert, azaz a transzformátort a gyár az 1885-ös budapesti Országos Kiállításon mutatta be. A világhír innen garantált volt.
A százötven éve született Bláthy Ottó Titusz 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a bécsi műegyetemen, egy év múltán a Ganz és Társa Elektrotechnikai Osztályára került. Első szabadalma az önműködő higanyos feszültségszabályozó volt. Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal alkották meg a transzformátorra alapozott új áramelosztó rendszert, amely a mai napig az elektrotechnika egyik legfontosabb találmánya. A transzformátor zárt vasmagos kivitele Bláthy ötlete volt. A kétszáznál több hazai és külföldi szabadalommal rendelkező feltaláló évtizedeken keresztül a Ganz meghatározó műszaki egyénisége volt. 1889-ben hozták például forgalomba indukciós fogyasztásmérőit, ma is sok háztartásban alapelveiben ugyanolyan szerkezet működik, mint amelyet Bláthy annak idején megalkotott. A huszadik század elején megindult magyar turbógenerátor-gyártás ugyancsak az ő nevéhez fűződik. Csúcsteljesítményű transzformátorok és generátorok tervezésére is vállalkozott.
Bláthy igazi polihisztor volt. A XIX. század végén őt tartották a sakkfeladványok legzseniálisabb kombinálójának és a fejszámolás nagymesterének. Sokáig övé volt a világ leghoszszabb sakkfeladványa, s állítólag még ma is ő tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány (azaz olyan állás, amely szabályos játszma során nem jöhet létre) kategóriában 292 lépéssel. Kiváló nyelvérzéke volt, a németen kívül az olasz, az angol és a francia nyelvet is jól beszélte. Fiatalabb korában nagy kedvelője volt a kerékpározásnak, később az autósport felé fordult – egy időre az Autóklub alelnöke lett. Lelkes kutyabarát volt, sikeres uszkártenyésztőként több díjat nyert. Életében számos kitüntetést kapott, a budapesti és a bécsi műegyetem tiszteletbeli doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. Rövid betegség után, 1939 szeptemberében hunyt el.
A kettős jubileum alkalmából a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Elektrotechnikai Múzeum közös kiállítást rendez a hivatal épületében szeptember 17. és október 7. között. Az érdeklődők megismerkedhetnek a transzformátor előzményeivel, megalkotásával és további fejlődésével és Bláthy Ottó Titusz munkásságának egyéb eredményeivel is. A kiállított eredeti tárgyak és másolatok, fényképek, dokumentumok és filmek mindenkihez közel hozzák azokat a műszaki megoldásokat, amelyek nélkül az elektromos áram nem juthatna el a fogyasztókhoz, és amelyek működését alig értjük.
