A könnyen rosszindulatú daganattá alakuló bélpolipok számát és méretét is csökkenti az omega-3 zsírsav tisztított formájának rendszeres szedése – adta közre márciusban a neves brit orvosi szakfolyóirat, a Gut. A polipok kialakulására genetikai hajlamot öröklött 55 beteg között – attól függően, hogy szedték-e a zsírsavat vagy sem,

– 22,5 százalékos különbséget észleltek az újonnan kialakult polipok számát tekintve, mindössze hat hónap leforgása alatt. Nem kis eltérés! Nem sokkal korábban az American Journal of Pathology számolt be az időskori vakság fő okaként ismert makuladegeneráció megelőzése és kezelése terén szerzett ígéretes tapasztalatokról az omega-3-ban gazdag étrenden élőknél. Legtöbbet a szív- és a keringési betegségek terén kifejtett kedvező hatásáról hallhatunk a médiában, de az orvosi szakirodalom – kisebb-nagyobb volumenű vizsgálatok eredményei alapján – számos egyéb területen is kedvező oki hatást tulajdonít ennek az anyagnak. A bőséges omega-3-fogyasztás lenne tehát a hosszú, de legalábbis a betegségekben szegény élet titka?

Mivel a szervezet maga nem tudja előállítani ezeket a hosszabb-rövidebb szénatomláncokból felépülő kémiai anyagokat, a táplálékunkkal kell hozzájutnunk. Három képviselője is van ennek a kémiai „család”-nak, amely különösen fontos az emberi szervezet számára. A rövid szénláncú alfa-linolénsav (ALA) – amely a leveles zöldségekben fordul elő bőségesen, illetve egyes diófélékben, a repcében, a szójában és a brokkoliban – nélkülözhetetlen kiinduló anyaga a hosszabb szénláncú EPA-nak (eikozapenténsav) és DHA-nak (dokozahexénsav). A DHA sok sejt külső burkának létfontosságú összetevője, különösen a szem látóideghártyájában, az EPA-t pedig elsősorban gyulladásgátló hatása miatt tartják jelentősnek. Az emberi szervezet a felvett ALA 5-10 százalékát alakítja át EPA-vá, kevesebb mint 4 százalékát pedig DHA-vá, de mindkét anyaghoz hozzájuthatunk a táplálékból is, különösen makréla vagy tonhal fogyasztásával.

A nélkülözhetetlen zsírsavak kutatása az 1920-as években kezdődött, és az 1970-es években kapott igazi erőre, amikor a Nobel-díjas John Vane kimutatta, hogy az éren belüli vérrögképződés gátlásában kulcsszerepet játszó prosztaciklin nevű molekula is létrejöhet az EPA-ból. A felfedezést követő vizsgálatdömping kiemelkedő eredménye Daan Kromhut 1985-ös közleménye, amely óta tudjuk, hogy a rendszeres halfogyasztás csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét. Több vizsgálat is úgy találta, hogy omega-3-bevitellel megelőzhető a hirtelen szívhalál. Bár akadt, aki a statisztikák áttekintése után kétségbe vonta, hogy omega-3-bevitellel módosíthatók a halálozási mutatók, de 2008-ban megerősítették, hogy a tisztított EPA és DHA rendszeres bevitele 18 százalékkal mérsékli a második szívinfarktus esélyét.

Egy hete viszont az Európai Szívgyógyász Társaság stockholmi konferenciáján holland kutatók 4800 felnőtt 40 hónapon át tartó megfigyelése alapján bejelentették: az omega-3 zsírsavakkal dúsított margarint fogyasztó pácienseknél nem csökkent a súlyos szív- és érrendszeri események kockázata azokhoz képest, akik étrendje nem tartalmazott ilyen táplálékkiegészítőt. Ha csak a nők adatait elemezték, akkor azért jelentős kedvező hatás mutatkozott, de a férfiak esetében nem.

De lépjünk túl a szívbetegségek területén, hiszen az omega-3 családtól várt kedvező hatások sora mára hosszú listává duzzadt. Az Egyesült Államokban dolgozó Joseph Hibbeln pszichiáter például arra a következtetésre jutott, hogy az országok átlagos halfogyasztásával arányos a depressziósok száma. A németek például nem jeleskedhetnek a maguk évi 10 kg-os átlagfogyasztásával, de az 5 százalékos depresszióarányukkal sem. Az évi 65 kg halat evő japánok lelki egészsége viszont sokkal jobb: még a lakosság 1 százalékát sem érinti a depresszió. (Hazánkban ezzel szemben a halfogyasztás legfeljebb évi 3 kiló, míg a depressziósok aránya a 20 százalékhoz közelít.) Hibbeln arról is meggyőzően érvelt 2004-ben a Lipids című szakfolyóiratban, hogy a halfogyasztás fordított arányban áll a gyilkosságok számával.

Más tudósok véleménye mégis az, hogy az efféle hírek alapján a tudományos bizonyíthatóságot messze meghaladó elvárások kelnek szárnyra. Az egyik ilyen elvárás, hogy az omega-3-fogyasztás fokozza a szellemi teljesítményt. Az Oxford Egyetem kutatóinak 300 gyermek bevonásával végzett vizsgálatában 150-en kaptak halolajat tartalmazó, 150-en pedig hatóanyag nélküli, de látszólag ugyanolyan kapszulát (placebót). A beszámoló szerint a halolajat szedők 40 százalékának írási, olvasási és koncentrálási képességei a vizsgálat végére messze meghaladták a placebót szedőkét. A maradék 60 százalékról azonban nem sok szó esett. Mások azt találták, hogy egy komoly középiskolai vizsga előtt egy éven át omega-3 kiegészítőket szedők jobb eredményt értek el a megmérettetéskor. Ez azonban nem vizsgálat volt, csak tapasztalat, mivel sem placebocsoportot, sem egyértelmű részvételi követelményeket nem alakítottak ki. Sanders szerint így a halolaj agyteljesítményt fokozó képességéről kialakult kedvező kép alig több spekulációnál.

Van-e hát egyértelműen bizonyított kedvező hatása az omega-3 zsírsavakat tartalmazó étrendkiegészítők rendszeres szedésének vagy a halfogyasztásnak?

A magzati és a kora gyermekkori fejlődésben e zsírsavak szerepét bizonyították: mind az EPA, mind a DHA kulcsfontosságú az agy és a szem megfelelő fejlődéséhez. Emiatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlást fogalmazott meg, amely szerint a terhes nőknek kissé fokozniuk kell – körülbelül egyötödével, az átlagos napi 0,25 grammról 0,3 grammra –a szervezetük számára naponta rendelkezésre álló EPA és DHA együttes mennyiségét. A 0,3 grammból 0,2-nek kell DHA-nak lennie, de ez az igény azzal párosul, hogy a női és a magzati szervezet több DHA-t képes termelni a már említett alapanyagból, az ALA-ból, mint a felnőtt férfiak szervezete. Tom Sanders szerint ez azt jelenti, hogy még a terheseknek sem kell táplálékkiegészítőkre költeniük, mert ekkora bevitelhez elegendő, ha étrendjük változatos és rendszeresen tartalmaz halféléket, zöldségeket. Márpedig ha a WHO által a terheseknek ajánlott napi 0,3 grammos bevitel ezzel elérhető, akkor a felnőttnek ajánlott 0,25 gramm még inkább. Ez a mennyiség bőven elegendő ahhoz, hogy a szervezetünkben folyamatosan eloxidálódó omega-3 zsírsavakat pótoljuk. S hogy érdemes-e többet magunkhoz venni az ajánlottnál? Komoly bizonyíték jelenleg egyik remélt hatás tekintetében sincs.

Sanders olyan vegetáriánusokat is vizsgált, akik étrendje nagyon kevés DHA-t és EPA-t tartalmazott. Azt találta, hogy a szívés keringési betegségek jóval kisebb arányban fordultak elő körükben az átlagosnál. Csakhogy a vizsgáltak nemcsak étrendjükre vigyáztak, hanem egészségükre is, például alig néhányan dohányoztak, szinte egyikük sem volt túlsúlyos és rendszeresen mozogtak is. S bár a WHO azt is közzétette, hogy a napi 0,25 grammos ajánlásnál több, akár a 2 grammot is elérő napi DHA-bevitel biztosan csökkenti a szívinfarktus kockázatát, Sanders szerint ugyanez az eredmény más, hasonlóan hatékony módszerekkel is elérhető. Ha például rádöbbenünk, hogy eddig kevés omega-3 zsírsavat fogyasztottunk, a hiány pótlásához egyetlen leveseskanálnyi repceolajban lévő ALA-mennyiség elegendő. A New Scientistnek nyilatkozó táplálkozási szakértő szerint omega-3-ügyben is ugyanaz a helyzet, mint számos más étrendi kérdésben: a kedvező hatások változatos és kiegyensúlyozott táplálkozással is elérhetők.