A női hormonok nemcsak a nemi szervek működését szabályozzák, de egy sor más betegségbe is „bezavarnak”. Itt van például a magas vérnyomás, amelynek kialakulásáért bizony az ösztrogén nevű női hormon hiánya, korral csökkenő termelődése (is) felelős.

Az ösztrogén számos ponton védi a szervezetet az érbetegség és a magas vérnyomás ellen. Hat többek között a hipertónia kialakulására döntő befolyással bíró ún. renin-angiotensin (hormon)rendszerre. Csökkenti az idegrendszer szimpatikus aktivitását. Védi az érfalak rugalmasságát, de (védő) hatással bír a zsíranyagcserére is. Mindezek miatt a fiatalabb, még fogamzásképes korban lévő nőknél ritkábban alakul ki magas vérnyomás. Ám a változás időszakát követően az ösztrogén termelődése drasztikusan kisebb lesz, és ez a védőhatás gyakorlatilag megszűnik.

Ez meg is látszik a statisztikák alakulásán. Mint említettük, a gyengébb nem képviselői fiatalon ritkábban szenvednek hipertóniában. Ám utána a vérnyomásuk hirtelen megugrik, és 55–65 éves korukra utolérik a férfiak hipertóniás értékeit, sőt, később sajnos túl is szárnyalják őket (az erősebb nem vérnyomása lassabban, de egyenletes mértékben emelkedik, persze csak statisztikai értelemben). Az érbetegségek, érszűkületek, az infarktus, az agyvérzés alakulásában is hasonló a helyzet, az idősebb nők jobban veszélyeztettek, mint a férfiak.

Magyarországon kétmillió hipertóniás van. Felmérések szerint a nők kevesebbet törődnek a vérnyomásukkal. Többek között azért, mert fiatalabb korukban ritkábban vagy enyhébb formában alakul ki náluk hipertónia. A magas vérnyomás „sunyi” betegség. Mire a nők észbe kapnak, sokszor jóvátehetetlen vagy legalábbis nehezen kezelhető érbetegségben szenvednek.