Gagarin repülése után alig másfél hónappal, 1961. május 25-én, Kennedy elnök meghirdette az amerikai emberes Hold-programot. Az elnök híres beszéde az űrverseny startjának is tekinthető, 1961-ig ugyanis az amerikaiak alig tettek értékelhető előrelépést űrprogramjukban. Az évtized végéig szóló programot Kennedy egyszerűen azzal indokolta: „Mi nem azért megyünk a Holdra, mert könnyű. Hanem azért, mert nehéz." És ennyi elég is volt. A NASA költségvetését 1963-ra az amerikai költségvetés 5,5 százalékára emelték.

1989-ben George H. W. Bush meghirdette az emberes Mars-programot (Space Exploration Initiative). Az elnök ezeket a szavakat mondta: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-1 holdra szállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kel lobognia a Marson is." A Marsra szállást 2019-ig megcélzó program beindításához ez már nem volt elég. A végrehajtását 1992-ben felfügesztették, 1996-ban pedig törölték.

2004-ben George W. Bush bejelentette az emberes Hold- és Mars-programot. A Vision for Space Exploration néven meghirdetett terv szerint 2010-ben az űrrepülőgépeket kivonnák a forgalomból, addigra befejeznék a Nemzetközi Űrálomás építését, 2008-ra megépítették volna az Orion űrhajót, amely 2012-ben végrehajtaná első emberes berepülését, az űrrepülőgép-rendszert alapul véve új hordozórakétákat fejlesztenének, 2008-ig űrszondákat küldtek volna a Hold felderítésére, 2020-ra pedig ismét sor kerülne az ember holdra szállására. A Marsra a program szerint 2030-ben léphetne először ember. Mindez igen ambiciózus, csak épp a NASA költségvetésének megfelelő emelését nem tartalmazza.

A ma már Constellation programnak nevezett új űrprogram jelenlegi állapotát tekintve csak annyi biztos, hogy óriási késésben van a NASA. Az űrrepülőgépeket valószínűleg csak 2010-ben nyugdíjazzák, az Orion űrhajó kifejlesztése a tízes évek közepén valósulhat meg, a program meghirdetése óta az amerikaiak pedig mindössze egy űrszondát küldtek a Holdhoz. Az új hordozórakéták tervezése azonban már folyamatban van: az Ares-1 álítaná pályára az Orion űrhajót, míg az Ares-5 a holdkompot. Az űrhajó és a holdkomp Föld körüli pályán csatlakozna, hogy aztán onnan a Hold felé vegyék az irányt. Eddig mindössze az Ares-1 első fokozatának tesztrepülése történt meg 2009 októberében - bár a repülés idején még az első fokozatnak sem készült el valamennyi része.

Azt viszont már 2004-ben, a program meghirdetésekor tudni lehetet, hogy a legnagyobb gond nem a folyamatos csúszás lesz - ennél sokkal nagyobb „problémát" jelenthet a következő elnökök hivatalba lépése és az újabb kongresszusi választás. Hiszen ha a következő évtizedekben bármely ciklus alat akár az elnök, akár a kongreszus nem támogatja a Constellation-programot, akkor az annak egyben a megszűnését is jelentheti. Nem véletlen, hogy Barack Obama elnök beiktatásától kezdve az a kérdés foglalkoztatja az űrkutatókat: vajon továbviszi-e majd elődje terveinek megvalósítását. A válasz máig nem egyértelmű.

Obama elnök az űrprogram teljes értékelése érdekében felállította az Egyesült Álamok Űrhajózási Terveit Felülvizsgáló Bizottságot (vagy annak elnökének nevéről egyszerűen Augustine-bizottságot). A testület közel fél éven át vizsgálta a jövő emberes űrprogramjának alakulását, a Constellation-program a lehetséges tervek közöt szerepelt. Az alapkérdés az volt, milyen új kihívásnak kell megfelelnie a NASA- nak, miután befejeződik a Nemzetközi Űrállomás építése.

A kérdés abból a szempontból is fontos, hogy a különböző amerikai modulok legyártása után a nagy űripari vállalatok megrendelés nélkül maradnának, ami egyrészt sok ezer alkalmazott elbocsátásával, másrészt a cégek jelentős bevételkiesésével járhat. Így jelen esetben az ipari lobbi erejétől sem szabad megfeledkezni. Ezért is zárható ki, hogy ne hirdessenek meg valamilyen programot, bár ez politikailag is vállalhatatlan lenne. Azaz a jó hír az, hogy valamilyen űrprogram biztosan megvalósul. A kérdés, hogy milyen és mikor.

Az Augustine-bizotság szeptember 8-ra készítette el jelentését, amit október végén hoztak nyilvánoságra. A bizottság tagjai nem foglaltak állást, csupán számba vették a lehetőségeket és az azok megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Az egyik lehetséges verzió szerint folytatnák a Constellation-programot.

A késések miat azonban az Orion űrhajót csak 2017-ra sikerülne kifejleszteni, s a holdra szállás nem valósulhatna meg a húszas évek közepéig. Ám még ehhez is, 2014-ig évi 3 milliárd dolláral kellene növelni a NASA költségvetését. A másik lehetőség, hogy a Hold kihagyásával az űrhajósok közvetlenül a Marsra menjenek.

Ez ugyan a harmincas évekre valóban lehetővé tenné a Marsra szállást, ám a Hold olyan tesztterületnek számít, amit nem kihasználva veszélyesebb lehet egy Mars-utazás. A bizottság foglalkozott azzal a tervvel is, hogy esetleg csak a Holdat látogassák meg, utána pedig a Mars holdjait, netán kisbolygókat, esetleg a 2-es számú Lagrange-pontot. (Utóbbi a Földtől másfél milió km-re lévő pont, mely körül égi mechanikai okokból - noha nincs ott égitest - pályára állhat kisbolygó vagy űreszköz. Ide juttatják ezért azokat az űrteleszkópokat is, melyek munkáját a Föld körüli keringés egyébként korlátozza.)

Pénzügyi okokból a bizottság szerint gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a holdra szállást követően, az ISS-t felváltó, folyamatosan üzemelő holdbázist építsenek.

A bizottság jelentését követően beindult a politikai játszma. Úgy tűnik, Obama elnök nem zárkózik el a NASA jelenleg 18 milliárd dolláros költségvetésének megemelésétől, ám a kongresszustól most nem kérne újabb kiadásnövelést, jelenleg az egészségügyi törvény elfogadása élvez elsőbbséget. Abban viszont a legtöbben biztosak, hogy az elnök nem vállalja azt a szerepet, hogy egy óriási, tudományos eredményekkel és új technológiák kifejlesztésével járó programot leállítson.

Így vagy valóban sor kerül a NASA költségvetésének jelentős növelésére, vagy évtizedekre kitolódik a Constellation-program megvalósítása. Azt azonban valószínűleg egyetlen amerikai sem szeretné, hogy egy rossz döntés miatt Kína hamarab küldjön embert a Holdra, minthogy ismét amerikai léphesen annak felszínére. Döntés a jövő év elején várható...