Látványos tanulás
Egyes vizsgálatok szerint a sikeres tanulás alapját az önkontrollban és koncentrálásban fontos szerepet betöltő különböző megismerő folyamatokat magába foglaló ún. végrehajtó funkciók fejlesztése adhatja. E funkciók kialakulása jóval az iskolakezdés előtt megindul – az amerikai Michael Posner szerint már 7 hónapos babáknál is igazolható a meglétük – és elhúzódik egészen a serdülőkorig. Ráadásul e funkciók már egészen apró változtatásokkal is fejleszthetők: például a tornaórák órarendben elfoglalt helyének megváltoztatásával.
Németországban végzett vizsgálatokból kiderül, hogy a testnevelés órákat a nehezebbnek tartott tantárgyak (pl. matematika) elé kellene beiktatni, hiszen egy 30 perces aerob, állóképességet fokozó testmozgás után könnyebben fókuszálható és nehezebben terelhető el a tanulók figyelme, valamint javul a megismerő és a tanulási képességük.
Mozart zenéjének hatására egyes vizsgálati alanyok némely térbeli teszten jobban teljesítettek. A Mozart-hatásnak elnevezett jelenséget vizsgálva Glenn Schellenberg kanadai kutató azt figyelte meg, hogy ebben nem is Mozart zenén van a hangsúly. Vannak ugyanis olyanok, akik például egy Stephen King-regény olvasása után teljesítenek jobban a teszteken. A zenehallgatáson kívül tehát minden egyéb, örömmel végzett tevékenység is jó hatással lehet a tanulásra. Schellenberg azzal is a zenei képzés pozitív hatását igazolta, hogy kimutatta, miszerint az egy évig zenét tanuló gyerekek jobb eredményeket értek el az IQ-teszteken. Megfigyelései azt sugallják, hogy a zenetanulás, más edzésekhez hasonlóan a végrehajtó funkciókat fejleszti, ezért a diákok hatékonyabban használják az intelligenciájukat.
Katrin Hille és kollégái nemrégiben egy új nyelvtanulási eljárást vizsgáltak. A „látványos tanulásnak” nevezett módszert egy müncheni középiskola tanárai igen hatékonynak találták. A nyelvtanulás során a diákok kórusban ismétlik a szavakat, a szavak értelmét kifejező mozdulatokkal együtt. Egy 137 diákkal végzett kísérletben a kutatók azt tapasztalták, hogy azok, akik a „látványos tanulással” rögzítették az új szavakat, 14 héttel később háromszor annyi új szóra emlékeztek, mint azok a diákok, akik a hagyományos módszerrel tanultak. Ráadásul a kiejtésük is jobb volt, és folyékonyabban is beszéltek.