Cargójárat az űrállomásra
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) építése várhatóan 2011-ben, az utolsó orosz modul feljuttatásával fejeződik be, a fedélzeten folyó tudományos munkát eredetileg 2015-ig szerették volna folytatni. Utóbbit a közeljövőben mindenesetre meghosszabbíthatják a programban részt vevő űrhatalmak: az USA, Oroszország, az Európai Űrügynökség, Japán és Kanada, így az űrállomás akár 2020-ig is a tudományt szolgálhatja.
Idén május óta az állandó legénység létszáma hat főre emelkedett, azóta az űrhajósoknak sokkal több kísérlet elvégzésére van lehetősége, ami az élelem és a víz mellett a tudományos eszközök utánpótlását is gyakoribbá teszi. Néhány éve még csak az orosz Progressz teherűrhajó és az űrrepülőgép rakterében szállított (olasz építésű) tehermodulok álltak rendelkezésre. 2008 márciusától viszont az Európai Űrügynökség, idén szeptembertől pedig már Japán is saját teherűrhajóval büszkélkedhet.
Az ATV (Automated Transfer Vehicle) névre keresztelt európai űreszköz első példánya, a Jules Verne, 2008 novemberéig volt az űrállomáshoz csatlakoztatva, majd arról leválva, elégett a légkörben. Az ATV (melynek következő, Johannes Kepler nevű példánya a tervek szerint jövő novemberben indul) az orosz Progressznél háromszor több hasznos terhet képes az ISS-re szállítani, emellett üzemanyaggal is utántölti az űrállomást.
Az európai és az orosz teherűrhajókban ugyanakkor közös, hogy mindkettő képes automatikus vezérléssel csatlakozni az űrállomáshoz, ráadásul mindkettő az orosz Zvezda modulhoz dokkol. Az űrállomáshoz kapcsolt állapotában viszont az európai űrhajó – a Progresszszel szemben – gyakorlatilag az ISS moduljaként használható, belső tere és kialakítása mindezt lehetővé teszi.
Az új japán teherűrhajó egészen más módon csatlakozik az űrállomáshoz. Az űrhajót indító H–2 hordozórakétáról elnevezett űreszköz (HTV – H–2 Transfer Vehicle) saját hajtóművének segítségével mindössze megközelíti az ISS-t. Ezt követően a Nemzetközi Űrállomás nagy robotkarja elkapja a teherűrhajót, a befogást követően pedig az amerikai Harmony modulhoz csatlakoztatja azt. Így nem volt szükség az ESA által is használt bonyolult lézeres dokkolórendszer kifejlesztésére. A HTV az ATV-nél másfél tonnával kevesebb terhet, mintegy 6 tonnát tud az állomás fedélzetére juttatni.
Teherűrhajók terén az Egyesült Államok maradt le igazán. A NASA-nak jelenleg sincs, de korábban sem volt saját teherűrhajója. A Skylab űrállomás üzemeltetéséhez a hetvenes évek elején még nem volt szükség hasonlóra (hiszen csak három legénység látogatta meg a Skylabet), később pedig minden tudományos kutatás az űrrepülőgép fedélzetén zajlott. A Nemzetközi Űrállomás üzemeltetése is megoldható volt az űrrepülőgéppel, ami óriási teherszállítási képességével könnyen biztosított minden szükséges utánpótlást. Ám Bush elnök 2004-ben bejelentette az űrrepülőgépek 2010-ben történő nyugdíjazását, s egy új, külső megjelenésében az Apollo űrhajóhoz hasonlító, ám annál méretében nagyobb űreszköz, az Orion űrhajó megépítését. Az amerikai űrhajósokat az Orion kifejlesztéséig (azaz a 2010-es évek közepéig) az orosz Szojuz juttatná az ISS-re és vissza, míg az amerikai terhet a Progressz, az ATV és a HTV teherűrhajók szállítanák fel.
A helyzet persze azt is jelenti, hogy az USA-nak éveken át kell fizetnie Oroszországnak, az ESA-nak vagy éppen Japánnak a bérindításokért. A hatfősre duzzadt ISS-legénységek miatt erre a mainál gyakrabban kerül sor. A kiszolgáltatottság, főképp az űrhajózás terén, új keletű az amerikaiak számára. Ezért a NASA gondolkodik az Orion űrhajók teherűrhajóvá alakításán. (Sajnos jelenleg ennek –úgy tűnik – túl nagy anyagi vonzata lenne.) Ugyanakkor az amerikai űrhivatal megállapodást kötött a SpaceX űripari vállalattal, amely saját űrhajó fejlesztésén dolgozik. Az általuk gyártandó Dragon űrhajó első felszállását 2009 végére, szolgálatba állását pedig 2010-re tervezik.
A SpaceX a NASA megbízásából tervezi a Dragon teherűrhajónak átalakított változatának megépítését is. Két és fél tonnás tervezett szállítási kapacitásával ugyanakkor nem sokkal haladná meg az orosz Progressz képességeit.
