A buszmegállós élmény nyomán vetődött fel Gyöngyösi Tamásban, hogy valamilyen formában segíteni kellene a látáskárosultak közlekedését. Az alapötlet az volt, hogy a szem helyett a fül adjon segítséget. A fiatal kutató által kifejlesztett készülék lehetővé teszi, hogy a vakok, illetve gyengén látók önállóbban, akadálymentesebben utazhassanak tömegközlekedési eszközökön. A most díjazott prototípus elsősorban a buszok közti eligazodást segíti.

Az elkészített eszköz része egy egység, amely az adatátvitelt bonyolítja a buszok és a felhasználók között. A felhasználó akár be is programozhatja egy vakok által is használt billentyűzet segítségével, hogy melyik buszt, illetve buszokat várja. Amikor a kívánt busz megérkezik, akkor a készülék küld egy jelet a busznak, így a buszban lévő eszköz jelzést ad a sofőrnek, hogy valaki fel szeretne szállni. Az eszközbe épített hangmodulátor a tulajdonosnak hangosan is elmondja, hogy megérkezett a busza. A rendszer továbbfejlesztve egyéb funkciókra is alkalmas lehet, így például a pontos időt, vagy éppen a hőmérsékletet is megmondhatja "gazdájának". Gyöngyösi Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy színfelismerő funkcióval is ellátható az eszköz. "A látáskárosult így biztos lehet benne, hogy nem zöld, hanem érett, tehát sárga banánt vesz az árustól."

Az ötlettől a megvalósulásig eltelt időben az ifjú feltaláló önállóan dolgozott, de Vizi Tibor konzulens tanára sokat segített a készülék kifejlesztésében. A debreceni diák szabadalmaztatni is szeretné eljárását. Amit viszont nem szeretne a fiatalember: az a továbbtanulás. Mire mechatronikai technikusként végez, 21 éves lesz. "Kissé késő lenne ilyen korban egyetemre, főiskolára menni" - mondja Gyöngyösi Tamás, de hozzáteszi, hogy a változtatás jogát fenntartja. (Ö. Z.)

A díjazott és készüléke