Földrengésbiztos szalmaházak

Sikerrel zárult a Nevadai Egyetemen egy új fajta, földrengésbiztos szalmaház-konstrukció tesztje. Bár itt-ott lepergett a vakolat, a kísérlet során a szimulációs padra épített 4,5x4,5 méteres épület 0,8 g gyorsulást állt ki szerkezeti sérülés nélkül - kétszer akkorát, mint a Kaliforniában földrengések során valaha mért érték. Jogosan vetődhet fel a kérdés, elég ok-e ez ahhoz, hogy valaki ilyen ház építésébe fogjon. Kevesen tudják, hogy a szalmaház nem a népmesékből lépett elő, hanem egy modern építési technikát jelent.

Gyökerei száz évvel ezelőttre nyúlnak vissza, az amerikai Nebraska államban épült első ilyen épületekig. A prérin kevés hagyományos építőanyag - mint a kő és a fa - állt rendelkezésre, azonban a mezőgazdaság révén rengeteg szalma akadt. A szalmát régen kévékbe szedték, ám a XIX. század végén feltalálták a bálázógépet. Ettől kezdve rengeteg szalmabálából készült házat emeltek, amíg az eljárást az 1920-as években háttérbe nem szorította a konjunktúra. A szalma mint építőanyag tartósságát bizonyítja néhány ekkoriban épült és még ma is álló épület. A szalmaházépítés azonban csak az utóbbi évtizedekben kapott új lendületet. Az eljárás egyik előnye rendkívüli egyszerűsége. Az általában olcsón rendelkezésre álló 35´50´80 cm-es bálákból kötőanyag nélkül húzzák fel a falakat, amikre kb. 5 centi vastag hagyományos vakolat vagy agyag kerül. Ezek a falak nagyon jó hőszigetelők és hőtartók, ugyanakkor az épületen belül kiegyenlített páratartalmat biztosítanak, valamint kiváló hangszigetelők, miközben - mivel a szalma nem érintkezik a levegővel - tűzvédelmi szempontból is teljesen biztonságosak. Teherbíró képességük viszont más anyagoknál kisebb, ezért csak egy- vagy kétszintes épületeket terveznek így, a tető súlyát pedig általában faszerkezet tartja. A szalmabálák kezelésének egyszerűsége semmiképp sem elhanyagolható, például igény szerint méretezhetők. A nevadai tesztben szereplő konstrukció pedig a szokásosnál sűrűbbre tömörített bálákat használ, amelyekből teherhordó falak emelhetők. A teszten bizonyított eljárás nem csak a gyakori földrengéseiről ismert Kaliforniában válhat népszerűvé.

A mostani tesztek mögött álló nonprofit szervezet, a PAKSBAB (pakisztáni szalmabála és környezetbarát építkezés) a 2005-ös kasmíri földrengés után - amelynek során 75 000 ember vesztette életét és több millióan váltak hontalanná - jött létre. Olyan háztípusokkal kezdtek kísérletezni, amelyek földrengésbiztosak, ugyanakkor áruk a helybeliek számára is elérhető. A falakhoz szalma, illetve az alapozáshoz kavicságy használatával felére csökkenthetők az alapanyagköltségek, valamint az elkészült lakások fűtésére is jóval kevesebbet kell fordítani. A mérések szerint pedig akár a legutóbbihoz hasonló, 7,6-es erősségű földrengésnek is ellenálló otthonok, iskolák emelhetők ezzel a módszerrel. A PAKSBAB arra számít, hogy technika megfelelő klímaviszonyokhoz adaptált változatai hosszú távon más földrengések sújtotta területeken is el fognak terjedni.

A szalmaház a tesztpadon a Kaliforniában eddig mért legnagyobb földrengésnél kétszer akkora terhelést is kibírt
A szalmaház a tesztpadon a Kaliforniában eddig mért legnagyobb földrengésnél kétszer akkora terhelést is kibírt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.