A teniszlabdával való találkozáskor az ütő rugalmas húrozata különféle frekvenciákkal, de erősen megrezeg. A rezgést a húrhálózat átadja a keretnek, az pedig a nyélen át továbbítja az ütőt fogó kéznek, pontosabban a tenyérnek és a csuklónak. Nem véletlen, hogy gyakori a teniszezők csuklógyulladása, -sérülése, hiszen a sportorvosok szerint a tenyér, a csukló izmai, inai, csontjai a játék alatt folyamatosan "dolgoznak".

A szabadalmazott újdonság lényege, hogy a húrokat nem a keret kis furatain átvezetve fűzik ide-oda, hanem a keret peremén kialakított hosszúkás (lapos láncszemre emlékeztető) nyílásokon át. A nyílásokat rezgéselnyelő műanyag hüvellyel bélelték ki. Egy-egy ilyen, a keret hosszirányában kialakított hüvely akkora, hogy abban egy felső, meg egy alsó húr fordulhat át a következő hüvelyig, majd abban vissza.

Ez a megoldás az ütéskor gerjedő alacsony frekvenciájú, a kezet károsító rezgések felét elnyeli, azaz nem közvetíti a kereten és a nyélen át a csuklóig. Ráadásul az így visszafogott rezgések energiájának zöme a húrhálózatról a labdára továbbítódik. Ezáltal a labdaütés ereje nagyobb lesz, s a labda pontosabban is irányítható.