Ez azonban nem volt mindig így. Hosszú időn át az X- és az Y-kromoszómák egyforma hosszúak voltak, ám idővel az Y-elkezdett rövidülni. A töpörödés eredményeként az Y-kromoszómának ma mindössze húsz génje van, míg az X-kromoszómának több mint ezer.

De mégis mikor kezdődött a zsugorodás? Henrik Kaessmann, a Svájci Bioinformatikai Intézet (SIB) csoportvezetője ausztrál kollégáival arra a következtetésre jutott, hogy az első „nemi gének” 180 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A kutatók tizenöt különböző faj hímjeitől származó minták, elsősorban a hereszövetek tanulmányozásából nyerték vissza az Y-kromoszóma génjeit a három nagy emlős vonalból – méhlepényesek, erszényesek és tojásrakók.

A Science Daily portálon megjelent beszámoló szerint a kutatók az összes Y-kromoszóma genetikai sorrendjének meghatározása (szekvenálás) helyett a szövetek genetikai szekvenciáinak összehasonlítására koncentráltak. Az eredmények szerint ugyanaz a nemet meghatározó gén, az SRY 180 millió évvel ezelőtt alakult ki a méhlepényesek és az erszényesek közös ősénél.

Egy másik gén, az AMHY felel az Y-kromoszómák megjelenéséért a tojásrakó emlősök esetében, ez a számítások szerint – a komputerek 29 500 órán át számoltak – 175 millió évre vezethető vissza. Mindkét gén szerepet játszott a here fejlődésében, és bár közel egy időben jelentek meg, egymástól teljesen függetlenül alakultak ki.