Beethovent a matekhoz, popot az olvasáshoz
Ha valaki tanul, érdemes 50 és 80 ütem per perc közötti sebességű zenét hallgatnia - állapította meg Dr. Emma Gray klinikai szakpszichológus. Mint mondja, ezek a szerzemények segítik ugyanis leginkább az agyat a tanulásban, valamint az új ismeretek elsajátításában.
A szakember úgy véli, nagyon fontos, hogy az általunk űzött tevékenységek közben milyen zenét hallgatunk, kutatások támasztják ugyanis alá, hogy bizonyos muzsikák serkentik az agyműködést, növelik a koncentrációt.
Dr. Gray a Spotify online zeneszolgáltató portál megbízásából térképezte fel, melyik zene milyen hatást gyakorol agyunkra. Mint kiderült, azok a diákok, akik 60-70 ütem per perc sebességű klasszikus zenét hallgattak tanulás közben, például Beethoven Für Elise-ét, 12 százalékkal jobban teljesítettek matematikavizsgán - írja a Daily Mail.
A kreativitást igénylő feladatoknál Katy Perry Fireworks című száma bizonyult a legjobbnak, míg Miley Cyrus We Can't Stop című slágere, vagy Justin Timberlake Mirrors című száma a logikus gondolkodásnak kedvezett.
„A zene jó hatással van a tudatra, s a megfelelő dalok választásával tényleg eredményesebbé tehető a tanulás. A zenét hallgató fiatalok valóban jobban teljesítenek, mint azok, akik csöndben tanulnak” – tette hozzá Dr. Gray.
Nem mindenki ért ezzel az állítással egyet. Elizabeth Axford, a Phoenix Egyetem Bölcsészettudományi és Természettudományi Karának online oktatója úgy véli, a dolog nem ennyire egyszerű. Szerinte az, hogy kire milyen hatást gyakorol a zene, egyénfüggő, és ezt korábbi kutatások is alátámasztják.
A New Jersey Műszaki Egyetem kutatásai szerint zenehallgatás közben a diákok rosszabbul teljesítettek, a kísérletben részt vevők többsége azt állította, zavarta őket a zene, és kevésbé tudtak a feladatukra koncentrálni.
A Walesi Egyetem munkatársai huszonöt, 18 és 30 év közötti egyetemi hallgatót vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző típusú zenék milyen hatással vannak a diákokra. Kiderült, hogy a teljesítményüket nem befolyásolta, szerették-e a nekik lejátszott dalt, ugyanakkor eredményesebbnek bizonyultak, amikor nem hallgattak semmit. A kísérlet során azonban csak és kizárólag olyan zenék szóltak, melyekben énekeltek is, a klasszikus zene hatásait nem vizsgálták, pedig annak jótékony hatása régóta ismert.
Az úgynevezett Mozart-hatást először egy francia fül-orr-gégész, Alfred A. Tomatis írta le 1991-ben kiadott könyvében, a Pourquoi Mozart?-ban. A kísérletei során azt tapasztalta, hogy a zene kiváló alvászavarra, de segít a depresszió leküzdésében, valamint szervi bántalmak ellen is használható. A doktor a cél érdekében kisebb átalakítást végzett a zeneműveken, egyes hangokat például kiemelt, felerősített a tökéletes hatás érdekében.
A Mozart-hatásról először 1993-ban publikált Frances H. Rauscher, a wisconsini Oshkosh Egyetem idegtudósa. Rauscher három tudóstársával vizsgálatot végzett, mely során kiderült, hogy azok a diákok, akik 10 percen keresztül hallgattak egy részletet Mozart D-dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgattak, vagy akik nem részesültek zenei élményben.
A klasszikus zene hallgatását követően egyébként az Alzheimer-kóros betegek is jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, az epilepsziás betegeknél pedig csökkent a rohamokkal járó agyi elektromos aktivitás, míg más zenék nem váltottak ki hasonló hatást. Néhány évvel ezelőtt a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusai patkányokon is megvizsgálták Mozart zenéjének hatását, és azt találták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatása után.
Mit hallgassunk akkor?
Mivel a vizsgálati eredmények és a hallgatói preferenciák eltérőek, Elizabeth Axford azt javasolja, a diákoknak érdemes kipróbálni, hogyan tanulnak a legeredményesebben. Ha valaki egyszerre több dologra is képes figyelni, és érezhetően jobban teljesít zenehallgatás közben, ne változtasson. Ha valaki csendben szeret tanulni, akkor keressen magának egy csendes helyet, ahol feladatára koncentrálhat, de mindenképp érdemes kipróbálni a komolyzene hatását – a szakember diákjainál például működött.
