Gyógyító muzsika
Zenével a fájdalom ellen
Osztrák kutatók 21 és 68 év közötti betegeket vizsgáltak. Mindannyian krónikus hátfájástól szenvedtek. A szakemberek két csoportra osztották a pácienseket. Az első csoport tagjai hagyományos orvosi ellátásban részesültek, míg a másik csoport tagjai a kezelések mellett zeneterápiát is kaptak. Ők 3 héten át naponta 25 percig nyugtató zenét hallgattak, és elmondásuk szerint fájdalmaik 40 százalékkal csökkentek.
Hogyan segít a zene?
Franz Wendtner, klinikai pszichológus, a kutatás vezetője úgy véli, hogy ha 10 napon keresztül legalább napi 25 percet zenehallgatással töltünk, az segít a hátfájás megelőzésében, e mellett jobban is fogunk aludni, a zene ugyanis kifejezetten jó alvászavarra is.
A zene a vegetatív idegrendszerre (belső szervek működését szabályozó idegrendszer) és a limbikus rendszerre (ez érzelmeink központja) egyaránt hatással van. Amikor valami lassú, nyugtató hatású zenét hallgatunk, légzésünk lelassul, csökken a vérnyomásunk, izmaink ellazulnak. A zene hatására a test endorfint termel és ellensúlyozza a fájdalmat.
Milyen zenét érdemes hallgatni?
A kutatók a klasszikus zenére esküsznek, ha valakinek fájdalma van, érdemes elővenni Mozartot vagy Beethovent. A klasszikusokon kívül bármilyen lassab, meditatívabb zene segíthet, a rockot és a punk zenét azonban nem javasolják a szakemberek.
Lendülj formába zenével
Dr. Robert Herdegen, a virginiai Hampden-Sydney egyetem professzora azt vizsgálta, hogyan teljesítenek a sportolók, ha edzés közben zenét hallgatnak. Kutatása során azt találta, hogy azok, akik biciklizés közben zenét hallgattak, 11 százalékkal nagyobb távot tettek meg adott idő alatt, mint amikor nem hallgattak semmit.
Más kutatások is bizonyították már, hogy a zene hatására fokozódik az endorfin termelés, aminek hatására motiváltabbak, kitartóbbak leszünk, épp ezért jobban bírjuk a terhelést, és jobban teljesítünk, mint máskor.
Milyen zenét érdemes hallgatni?
Ha futunk, érdemes olyan ritmusú zent hallgatni, amely a saját futóritmusunknál kicsivel gyorsabb, mert az felpörgeti a tempónkat. Ha edzőterembe megyünk, akkor valamilyen energikus, pörgős zene segít, hogy még jobban teljesítsünk.
A zene a memóriát is javítja
A norvég Sogn Og Fjordane főiskola kutatói poszttraumás amnéziában szenvedő betegeket és memóriaproblémákkal küzdőket vizsgáltak. Három csoportra osztották a pácienseket, az egyik csoport élő zenét élvezhetett, a másiknak felvételről játszottak le valamit, a harmadik pedig semmit sem hallgatott. A betegek mind a három szituációt megtapasztalhatták hat egymást követő napon. Az eredmények azt mutatták, hogy aki így vagy úgy, de valamilyen formában hallgatott zenét, azok szorongása jelentősen csökkent, összpontosítási képessége jelentősen jobb volt azokéhoz a betegekhez képest, akik nem részesültek zene-stimulációban.
Különösen hatásos Mozart
A Mozart-hatást először egy francia fül-orr-gégész, Alfred A. Tomatis írta le 1991-ben kiadott könyvében, a Pourquoi Mozart?-ban. A kísérletei során azt tapasztalta, hogy a zene kiváló alvászavarra, de segít a depresszió leküzdésében, valamint szervi bántalmak ellen is használható. A doktor a cél érdekében kisebb átalakítást végzett a zeneműveken, egyes hangokat például kiemelt, felerősített a tökéletes hatás érdekében.
A Mozart-hatásról először 1993-ban publikált Frances H. Rauscher, a Wisconsin-i Oshkosh Egyetem idegtudósa. Rauscher, Shaw, G. L. és Ky, K. N. vizsgálatot végzett, mely során azok a diákok, akik 10 percen keresztül hallgattak egy részletet Mozart D dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgattak, vagy nem részesültek zenei élményben.
A klasszikus zenét követően egyébként az Alzheimer-kóros betegek is jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, az epilepsziás betegeknél pedig csökkent a rohamokkal járó agyi elektromos aktivitás, míg más zenék nem váltottak ki hasonló hatást.
Néhány évvel ezelőtt Rauscher és Hong Hua Li, a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusai patkányokon is megvizsgálták Mozart zenéjének hatását, és azt találták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatását követően.
