A szülészeten azt mondták, „delírium” a nő vezető kórképe, és a baba szívhangja „ragyogó” – mondta a Blikknek az a neve elhallgatását kérő ápolónő, aki ott volt a pszichiátrián, amikor egy súlyos alkoholelvonási tünetekkel bíró nő márciusban a zárt osztályon szülte meg gyerekét. A kisfiú meghalt.

„Tizenöt percenként felváltva néztünk rá az asszonyra, de csak néhány perc telhetett el aközött, hogy a kollégám kicserélte az infú­ziót, és hogy észrevettem a nő lába között a babát. Amikor odamentem hozzá, már csupa vér volt minden, kint volt a kisfiú feje és bal válla. Ösztönösen cselekedtem: az osztályon semmilyen olyan eszköz nem volt, amellyel a baba száját kitisztíthattam volna, ezért a számat használtam” - mondja, majd hozzáteszi: ilyen esetekben még a legtapasztaltabbak sem feltétlenül tudják megkülönböztetni, hogy a beteg az elvonási tünetek ­miatt rángatózik, vagy mert szülési fájdalmai vannak. Épp ezért a nő szerint a 36 hetes terhes asszonynak az intenzív osztályon lett volna a helye, ahol őt és a babát is el tudták volna látni. A pszichiátrián azonban nincsenek felkészülve ilyen esetekre. Mint mondta, a nő őrjöngött, így leszíjazták és gyógyszerekkel próbálták csillapítani.

Dr. Ferencz Csaba, a kórház pszichiátriai osztályvezető főorvosa később azt állította, a gyerek halva született. Egy szemtanú beszámolója szerint azonban a kisfiú felsírt, amikor a világra jött.

A kórház vezetősége csaknem egy nappal a szülés után értesítette a rendőrséget, majd nyomozók és helyszínelők lepték el a kórházat, hogy kiderítsék, hibázott-e valaki a szülésnél. A rendőrség akkor közigazgatási eljárásban kezdte vizsgálni a tragikus végű szülést, ám mint a Blikk írja, most már a BRFK életvédelmi osztálya nyomoz az ügyben.

A gyermeket felboncolták, ám a Blikknek megszólaló ápolónő azt mondta, nem közölték velük a boncolási jegyzőkönyv jelentését.