A nyolcvanegy éves túlélő a lengyel területen működő náci koncentrációs tábor egyik utolsó, még életben lévő őrének a perében, a múlt szerdán már tanúskodott a férfi ellen. Arról beszélt, hogyan kísérletezett vele és ikerhúgával doktor Mengele. Az akkor tízéves kislányt és családját Romániából deportálták. Szüleit és két nővérét azonnal kivégezték.

Vasárnap azonban azt mondta egy televíziós beszélgetésen, hogy a kilencvenhárom éves volt SS-tisztnek szerinte nem kellene bíróság elé állnia. Ehelyett annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy az egykori nácik nyilvánosan beszéljenek azokról a szörnyűségekről, amiket elkövettek, így szembeszállva a Németországban egyre erősödő holokauszttagadó neonáci hangokkal.

A per másik 49 magánvádlója hevesen kritizálta az asszony gesztusát. Szerintük nincs joga a meggyilkolt zsidók, az életben maradt családtagjaik és a többi túlélő nevében megbocsátani annak, aki részt vett a lemészárlásukban. A felperesek ügyvédjükön keresztül adtak ki közleményt.

"Ügyfeleim nem nyilatkoznának a kérdésben -, hiszen ki tudná jobban egy Auschwitz-túlélőnél, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját útját, hogy feldolgozza a szenvedést - ha, Kor asszony nem hangoztatná folyamatosan, nyilvánosan a megbocsátását. Mi nem tudunk megbocsátani Gröningnek a rokonaink és további 299 000 ember meggyilkolásában játszott szerepét." Nem értik ugyanakkor, hogy Eva Mozes miért szállt be az eljárásba felperesként, ha az a véleménye, hogy véget kell vetni az ilyen pereknek.

Oskar Gröning pere múlt hét kedden kezdődött. A férfi tizenkilenc évesen, 1942-ben csatlakozott az SS-hez és 1944-ig dolgozott Auschwitzban. Feladata a táborba érkezők ingóságainak és pénzének nyilvántartása volt, ezért emlegetik a "halál könyvelőjeként" is. Gröning végig tagadta, hogy személyesen részt vett volna a zsidók kivégzésében, azonban tudott arról, hogy a deportáltak nem fogják elhagyni a koncentrációs tábort. Az idős férfi elismerte morális felelősségét, de azt mondta, a bíróságnak kell döntenie arról, hogy jogilag bűnös-e.