Oskar Gröning most bíróság elé áll. A Hannoveri Államügyészség szerint legalább 300 ezer – jogi értelemben összetartozó esetben – tudatosan segítséget nyújtott mások aljas és kegyetlen módon elkövetett együttes meggyilkolásához. A vád kifejezetten csak az úgynevezett „magyar akció” időszakával foglalkozik, tehát azzal az 1944 május közepén kezdődő nem egészen két hónappal, amikor a Magyarországról deportált magyar zsidókat elpusztították – mondja Donat Ebert, a sértetteket képviselő ügyvédi csapat tagja. Ennek főként az a magyarázata, hogy a magyar zsidók tragédiája jól dokumentált, pontos kimutatások állnak a vádhatóság rendelkezésére.
Ötven magyar túlélő és hozzátartozó vesz részt sértettként az eljárásban. Nemcsak magyarországiak, hanem olyanok is, akik az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Izraelben élnek. Egy részük vállalta, hogy személyes tanúvallomásban idézi fel a szörnyűségeket.
Donat Ebert ügyvéd elmondása szerint Oskar Gröninget egyszer már a hetvenes évek végén perbe fogták, de akkor megszüntették ellene az eljárást. Ez a német igazságszolgáltatás kudarca – állapítja meg az ügyvéd, majd némi töprengés után pontosít: legalábbis részleges kudarca. Donat Ebert biztosra veszi, hogy már az akkori törvények alapján is elítélhették volna a „könyvelőt”. A jogalkalmazás azonban sokat változott, az ügyvéd számára nem kétséges, hogy a bíróság ezúttal elmarasztalja.
|
Donat Ebert szerint ez a per nem a pénzről, hanem a bűnösség kimondásáról szól
avokatgjerman.com |
A vádlott a nyolcvanas évek végén – miután két fia megszakította vele a kapcsolatot – nekilátott megírni visszaemlékezéseit. Úgy érezte, magyarázattal tartozik a múltja miatt. Oskar Gröning elismeri, hogy hallomásból az első pillanatoktól kezdve tudta, mi folyik Auschwitzban. Később maga is látta, hogy SS-katonák agyonvernek egy síró csecsemőt, vagy földre fektetett betegeket lőnek tarkón. Látta, hogyan gázosítanak el embereket, és látta, hogyan égetnek el holttesteket a gödrökben. Azzal védekezik, hogy tevékenyen nem működött közre a népirtásban. Továbbá: próbálta elhagyni az auschwitzi haláltábort, frontszolgálatra jelentkezett. Nem tehet róla, hogy kérését csak 1944 végén teljesítették.
Donat Ebert ügyvéd ezzel szemben állítja, hogy közvetett és közvetlen bizonyítékok, írásos dokumentumok is cáfolják az utólagos magyarázkodást. Jelesül azt, hogy éveken át kényszer hatására teljesített volna szolgálatot Auschwitzban. Az ügyvéd meggyőződése, hogy a perbe fogott idős férfit bűnsegédként felelősség terheli a népirtásért.
Elhallgatás után német szembenézés
Biztosak lehetünk abban, hogy nálunk erősen megoszlanának a vélemények arról, méltányos-e bíróság elé citálni hetven évvel ezelőtti cselekedetek miatt egy aggastyánt – mondja Donat Ebert, aki szerint ugyan Németországban is vannak ilyen hangok, ám a társadalom túlnyomó többsége magától értetődőnek tekinti, hogy nem maradhat büntetlen, ha valaki részese volt a náci rémtetteknek.
A háború utáni pár évtized Németországban is az elhallgatás és a tagadás jegyében telt. Az 1968-ban született Donat Ebert nemzedéke azonban már mindent tudott a holokauszt borzalmairól, azokról az elévülhetetlen bűnökről, amelyeket a német nácik követtek el a zsidóság és az emberiség ellen. A múltjukkal való szembenézést és a történelmi tényeket már az iskolában megtanulják, a téma rendszeresen szerepel az írott és az elektronikus médiában.
Az életkorához képest jó egészségi állapotnak örvendő Oskar Gröning számára anyagi szempontból is nagy a tét. Ha elítélik, akkor neki kell állnia a tetemes perköltséget. A magyar túlélők azonban nem kapnak, nem is kérnek egyetlen fillért sem. A per egyáltalán nem a pénzről szól – hangsúlyozza az ügyvéd, aki szerint monstre eljárás lesz, a bíróság legkevesebb huszonöt tárgyalási nappal számol. A per várhatóan áprilisban kezdődik. Bár a túlélők némelyike legszívesebben rács mögött látná Oskar Gröninget, a többség nem tartja lényegesnek, hogy börtönbe kerüljön. A fontos az: mondja ki a bíróság, hogy bűnös.
