Hófehérke, Gandalf és Árven az anyakönyvezhető nevek listáján
Babér, Gyömbér, Fahéj, Rozmaring, Majoranna vagy Ánizs – bármely névvel illethetjük újszülött kislányunkat, derül ki a MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek decemberi jegyzékéből. A leendő szülők közel négyezer keresztnév közül választhatnak, a fűszerek mellett pedig kedvenc virágjuk, sőt, kedvenc filmjeik és rajzfilmjeik főszereplőinek neveit is adhatják gyermekeiknek: a kislány büszkén viselheti az Amidala, a Hófehérke vagy az Árven neveket, a kisfiú pedig lehet Gandalf, Frodó, Anakin vagy Szedrik.
– Ma a névadást a sokszínűségre való törekvés jellemzi – mondja Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Mint mondja, a hagyományos nevek, mint az Erzsébet, a Márta, a Katalin vagy a Mária ma már kevésbé közkedveltek, és a konvencionális fiúnevek is háttérbe szorultak, ugyanakkor az apa nevének a továbbvitele még gyakran előfordul. – Azonban érdekes, hogy ezek a nevek már nem is a klasszikus férfinevek (István, László, János), hanem az 1970-es évek divatos és gyakori férfinevei, mint például a Csaba, Zsolt, Richárd, Viktor vagy Gergely – teszi hozzá.
Az anyakönyvezhető nevek közül is a ritkább, különlegesebb nevet választják a szülők, most az a divatos, hogy olyan nevet kapjon a gyerek, ami egyedi, ritka, esetleg olyat, amit még soha senki nem viselt. Ez esetben hivatalos eljárás keretében kell kérvényezni a név bejegyzését, ám bizonyos előírásoknak meg kell felelni. A szülők által választott utónevet például a kiejtésének megfelelően a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni, Justinnak tehát bárki elnevezheti a fiát, ám azt Dzsasztinnak kell írni, s ennek megfelelően lehet lányunk Dzsenet, Britni vagy Dzsindzser.
Nem javasolják bejegyzésre a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként használt alakokat, például a Gyimest, Benettont vagy Zsédát, de a meglévő nevek túlzott becéző formáit sem, így nem lehet Icuskának, Katácskának, vagy Zsozsónak nevezni a gyerekeket.
Összességében azonban az utónévválasztásról három jogszabály rendelkezik, a már fentebb említett magyar helyesírás betartása mellett fontos, hogy egy személy legfeljebb két keresztnevet viselhet (a hivatalos iratokban mindegyiket használnia kell); és hogy fiú csak fiú, lány pedig csak lánynevet kaphat. Ennek tükrében átment a rostán az Áldáska, Avarka, Szederke, Ben, Brett, Borbolya, Brájen vagy a Petúnia.
Raátz Judit saját felmérései szerint a szülőknek nem számít már a név eredete, a hagyománytisztelet vagy a névörökítés, az elsődleges szempont a név hangzása és egyedisége. A keresztnév és a családnév egymáshoz való viszonya pedig a többség számára mindegy.
A névnap azonban továbbra is fontos, viszont az újonnan anyakönyvezett nevek nem szerepelnek a naptárakban. Ennek oka az, hogy a névnap az adott nevet viselő védőszent ünnepe, meghatározása egyházi hagyományokon alapszik, a naptárak és a névkönyvek szerkesztői is csak az egyházi gyakorlatot vehetik figyelembe. A Magyar Tudományos Akadémia tehát nem tud abban segíteni, hogy a Nanaék, Bongorok, Barackok, Kventinek, Rokkók vagy Bóbiták is ünnepelhessék nevük napját. Az MTA azt tanácsolja az érdeklődőknek, hogy a forgalomban levő naptárak kiadóihoz forduljanak a kérésükkel.
Ha az előfordulási gyakoriságot nézzük, igazi divatnevekről nem igazán lehet már beszélni. Ha megnézzük a leggyakrabban adott fiú- és lányneveket, láthatjuk, hogy az első helyen álló neveket az újszülöttek mintegy 3,3%-ának adták. Az élen egyébként 2013-ban a lánynevek közül a Hanna, Anna, Jázmin, Nóra, Csenge, Zsófia, Luca, Lili, Boglárka és Dóra végzett, a fiúk közül pedig a Bence, Máté, Levente, Ádám, Dávid, Balázs, Dominik, Gergő, Dániel és Péter.
Az első 100 között szerepel a Brendon, Krisztofer, Nikolasz, Szebasztián és a Bennett is, a lánynevek közül pedig nagy népszerűségnek örvend a Lara, Mira, Vanessza, Hanga, Dzsenifer, Amira, Zselyke és Tifani is.
