Francia mintára rövidesen Romániában is büntetésre számíthatnak a szupermarketek, ha élelmiszert dobnak ki. Egy minap közvitára bocsátott törvénytervezet szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok kötelesek humanitárius szervezeteknek vagy állatmenhelyeknek adni a romlandó árut már a szavatossági határidő lejárta előtt. A jogszabály megszegése 15 ezer lejes (egymillió forintos) bírságot vonhat maga után.

A javaslatra a Franciaországban május végén elfogadott jogszabály ösztönözte a kormánypárti szenátort, Marian Vasilievet. Ez 75 ezer eurós bírsággal vagy akár két évig terjedő börtönnel sújtja az élelmiszer kidobását. De míg Franciaországban egy főre vetítve évi 20-30 kilogramm, addig Romániában ennek a négy-ötszöröse végzi kukában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint világszerte a megtermelt élelmiszer körülbelül harmada kerül a szemétbe, miközben 795 millió olyan ember él a Földön, aki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz.

Vásárlás egy nagyváradi üzletben Földi Imre / Népszabadság

A román adószabályok nem ösztönzik az adakozást, hiszen a boltokkal a jótékonysági szervezeteknek juttatott áru után is megfizettetik a 9 (június elseje előtt 24) százalékos áfát. A kötelező adakozás hatékonyságában azonban sokan kételkednek. Sorin Minea, a Romalimenta élelmiszer-ipari szövetség elnöke egy lapinterjúban hangsúlyozta: a legtöbb élelmiszer nem a boltok polcairól vagy a kereskedők raktáraiból kerül a szemétbe, hanem a vásárlók hűtőszekrényéből. Ugyanakkor elismerte, hogy a szupermarketek kétségtelenül hozzájárulnak a pazarláshoz, a „hármat fizet, négyet kap” típusú akciókkal. És valóban: a FAO adatai szerint Romániában a forgalmazók csupán a kidobott élelmiszerek mintegy 5 százalékáért felelősek, míg a termelőknél 35, a vásárlóknál több mint 40 százalékos a veszteség.

A civil szervezetek sem örülnek maradéktalanul a kötelező adakozásnak. A szegénykonyhákat üzemeltető Samu Socialnál például kiemelték, hogy a jótékonysági szervezetek részéről jelentős beruházást feltételezne az élelmiszer-adományok átvétele, a romlandó zöldség-gyümölcs szállítása és tárolása. A román kormány az őszre ígérte az élelmiszer-pazarlást csökkenteni hivatott átfogó programot, amely a fogyasztók „nevelésére” is hangsúlyt fektet.