A World Resources Institute (WRI) nevű amerikai kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az éghajlatváltozás és a robbanásszerű népességnövekedés hatására vészesen meg fog növekedni az árvíz sújtotta területek száma a világon – írja a BBC.

Tájkép Brazíliában az Acre és a Tahuamanu áradása után David Mercado / Reuters

2030-ra háromszor annyi embert fognak veszélyeztetni az áradások, ez közel 50 milliós nagyságrendet jelent, a károk pedig horribilis, 340 milliárd fontos (átszámítva több mint 13 ezer milliárd forintos) összegre rúghatnak. Az intézet közlése szerint a becslés kurrens adatokon alapszik és az eddigi legteljesebb. 

Ha a védekezési stratégiák nem változnak, csak az Egyesült Királyságban évente 76 ezer embert érinthetnek az árvizek, az éves költségek pedig elérhetik a kétmilliárd fontot is. A Vöröskereszt egyúttal azt közölte, hogy tavaly a szervezet által kezelt katasztrófahelyzetek fele árvíz volt.

Az elmúlt években nagyjából 20 millió ember élete forgott veszélyben a Földön különféle áradások miatt. 2014-ben is számos súlyos árvíz pusztított világszerte. Májusban Európa déli régióiban tombolt óriási ciklon, amely tíz ország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Macedónia mellett hazánkat is érintette. A legnagyobb károkat Szerbia és Bosznia-Hercegovina szenvedte el, a Balkánon 2000 földcsuszamlást regisztráltak.

Októberben Kasmírban alakult ki szükségállapot. a területen évtizedek óta nem volt példa ekkora áradásra. A heves monszunesők miatt egész települések kerültek víz alá, több száz ember meghalt, sok ezren pedig földönfutóvá váltak. A 180 milliós lakosságú Pakisztán közel fele életveszélyben volt az áradások miatt, az ENSZ felhívást is intézett a világ országaihoz, amelyben több százmillió dollárt kért az ázsiai ország megsegítésére.