A szabályozási kísérlet szerzői alighanem a televízión nőttek föl, és abban a korban szocializálódtak, amikor még maximum egy vagy két csatorna létezett. A pártállam valóban maximális kontroll alatt tudta tartani azt a fajta műsorszolgáltatást, de okkal lehet tartani tőle, hogy ez a totális tartalomellenőrzés az interneten nem működik. Lesznek talán olyan elemei, amelyek beválhatnak, vagy legalábbis csökkenthetik az internetezés amúgy tényleg létező kockázatát. Például a nyilvános könyvtárak gépeire telepített szűrőprogram, illetve az a rendelkezés, amely szerint az internetszolgáltatóknak is fel kell ajánlaniuk ilyesfajta ingyenes és magyar nyelvű szoftverek letöltésének lehetőségét (a használati utasítással együtt). Ugyanakkor sokéves és sokfelől megerősített tapasztalat, hogy igazán operatív, az értelmes tartalmak fogyasztását nem korlátozó szűrő nem létezik. (És akkor még arról a nagyon vékony, olykor csak látszólagos határról nem is beszéltünk, amely a tartalomszűrést az adathalászattól, illetve a médiamanipulációtól elválasztja.)

Lesz majd korhatár-besorolás a játékszoftvereken, ami látszólag szintén üdvös dolog, csak nem vesz tudomást a piac sajátosságairól és az illegális másolatok meghökkentően nagy arányáról. A tartalom-előállítókat köteleznék, hogy előzékenyen jelöljék meg a forráskódban a szűrőprogramok számára az általuk hozzáférhetővé tett erőszakos, pornográf vagy csak explicit módon szexuális tartalmakat. Nehéz elképzelni, hogy komolyan gondolják, hiszen az átlag magyar internetező számára elérhető tartalmaknak egészen kicsiny, ezrelékben sem mérhető része készül idehaza. Különösen igaz ez a fenti kategóriákba tartozó képekre videókra.

Lesz továbbá Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal az egykori médiakuratóriumok mintájára összeálló, de fizetést nem kapó tagokkal. Ennél az intézménynél lehet majd bejelentést tenni, illetve reklamálni, ha valami mégsem az előírások szerint tálalódik a hálón.

Mindezekhez képest kifejezetten progresszív újítás, hogy a különféle szolgáltatókat kötelezhetik a kiskorúak jogait sértő tartalmak (például Facebook posztok vagy YouTube-videók) haladéktalan eltávolítására: igaz, csak egy meglehetősen bürokratikus procedúra végén.

JOGÁLLAMBAN NEHÉZ

Eközben a hanyatló Nyugaton mindössze odáig jutottak, hogy a francia legfelsőbb bíróság egy évek óta húzódó ügyben végre kimondta: a Google, az Orange, a Microsoft és a Yahoo! kötelesek eltávolítani adatbázisukból a szerzői jogot sértő tartalmakra mutató találatokat. A hosszas eljárásban megszülető döntés egyelőre mindössze 16 videostreaming-oldalt érint, ami csepp a tengerben, és precedensként sem túl izgalmas. Azt viszont megmutatja, milyen nagy fába vágja a fejszéjét, aki bármilyen – de azért jogállami – módon be akar avatkozni az egyre gyakrabban már közvetlenül a felhasználók között zajló tartalomáramlásba.