A válság hangja
Futótűzként terjed a hír: Stromae, a belga popsztár részegen dülöngélt a Louise-nál. Pár nap múlva kiderül, titokban videoklipet forgattak új dalához, a járókelők, a rendőrök mit sem tudtak az egészről, spontán reakciójuk adja a klip különleges hangulatát. A Formidable klipet azóta 39 milliószor nézték meg a You-Tube videomegosztón, a szerencsétlenül sikerült este (és reggel) története hihetetlen siker Belgiumban és a frankofón világban.
Stromae (ejtsd: Sztromai, ami a maestro, azaz a mester szó szlenges torzítása) második albumával, a Racine carrée-val megkerülhetetlen sztár lett Nyugat-Európában. Nemrég a The New York Times (NYT) is cikket írt róla, és a válság sújtotta Európa „elveszett generációja” megéneklőjének, szóvivőjének nevezte. A globális amerikai lap nem túlzott. A 28 éves brüsszeli fiú ízig-vérig európai. Pedig édesapja – akit saját bevallása szerint mindössze háromszor-négyszer látott – ruandai, és az 1994-es tömegmészárlásban pusztult el. Stromae, polgári nevén Paul Van Haver édesanyja flamand, de gyermekeivel inkább franciául beszélt.
Négy fiát és egy lányát a Brüsszel északi peremén lakó anyuka alkalmi munkákból, munkanélküli-segélyből tartotta el. A vasárnapi ebédet a laekeni hasábburgonyásnál költötték el. A Stromae-val készült interjúkból kiderül, sikerének egyik kovácsa a nem kis áldozatokat hozó anyuka, aki a gyermekek oktatását rendkívül komolyan vette. Amikor Paulnak nem ment az állami iskola, beíratta a jezsuitákhoz, ne kallódjon el a fiú. Stromae – 2009-ben írt – Alors On Danse című dalának óriási sikere alatt még édesanyjával élt.
Kávészínű bőrével, zöld szemével Paul kétségtelenül Európa, legalábbis annak nyugati részének új arca. Bizonyíték, hogy a multikulturalizmus, még ha a politikusok szerint „nem működik” is, megkerülhetetlen tény a nyugat-európai nagyvárosokban. Táncolható, hiphop-alapú, dallamos szerzeményei őszinték. Nyíltan beszél és énekel a hétköznapok szerencsétlen helyzeteiről. A Formidable klipjének ötlete úgy született, hogy egy részeg, csalódott brüsszeli férfi megosztotta világfájdalmát vele az utcán.
A szövegeit átható melankólia jól rezonál a sötét, esős belga világgal, és a csalódott európai fiatalok millióival is. „Azt mondod tanulás, azt mondom meló, azt mondod pénz, azt mondom költekezés, azt mondod szerelem, azt mondom porontyok, azt mondod örökre, azt mondom válás, tehát táncolunk (...) aztán azt hiszem vége a válságnak, ha rosszabbra fordulna, már nem élnénk, de még nincs vége, ezért egyre hangosabban kiáltasz, és táncolunk” – énekli-sorolja első slágerében.
Nem kifejezetten diszkószöveg. Ám Stromae szerint nem „sötétek” a szövegei. – Szomorúnak lenni az élet lényege – mondta Paul a Les Inrocks magazinban. – Nem fogom elhallgatni a problémáinkat – vallotta meg egy másik interjúban. A Formidable-ban úgy pörgeti az „r”-t, mint a leghíresebb belga énekes-dalszerző, Jacques Brel. Tisztelgés a nagy elődnek, akihez gyakran hasonlítják erős, elbeszélő szövegei miatt. Stromae maga is a Brel-rajongók népes táborába sorolja magát, de szerinte nem érhet a mester nyomába.
A modern sanzon mellett az 1990-es évek francia rapperei, MC Solaar és Booba is nagy hatással voltak rá, akik „bebizonyították, hogy franciául is lehet rappelni.” A fiatal Paul dobolni tanult, DJ-k mellett, rádiókban, stúdiókban sajátította el a szakmát. A gyerekkorában népszerű, bugyuta „eurodance” és a Brüsszelt átható kongói rumba is ott lüktet Paul Van Haver dalaiban. Szójátékok, realizmus, életképek – ezekkel operál a dandynek öltözött Stromae.
Paul ugyanis mindig elegáns és udvarias. A komoly szövegekhez rikító, erős színű zakót, inget visel. Profi előadó, akinek nem szállt a fejébe a siker. Ma is egy FIAT 500-sal furikázik a városban, és egy kis laekeni stúdióban dolgozik. Nincsenek botrányok, nincsenek nőügyek. Hiteles „költője” a megélhetési-egzisztenciális válsággal küzdő európai fiatalságnak.
