Öntözés nélkül szenvednek
A növények, ha maguk rendelhetnék a vizet, akkor a legtöbb kora hajnalban kérné az apró cseppű, permetező esőt. Az edényes, leveles szárazföldi növények azt szeretnék, ha nem állna meg tálkájukban a víz, a pozsgások legszívesebben kiköltöznének az olyan edényből, amelyik tálkában áll. Számukra ugyanis halálos, ha folyamatosan vízben kell élniük.
A nyári forróság nemcsak embert és állatot, hanem szinte minden növényt megvisel. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a túlöntözés is bajt okozhat. Ismerni kell a talajt, és a növényt. Ha elegendő nedvesség áll a növények rendelkezésére, és a számukra megfelelő fényviszonyok közé kerültek, akkor a 30 fok feletti hőmérsékletben is szépen fejlődnek. A kertekben egyszerűbb ilyenkor jól locsolni, mint a szobában, vagy a balkonokon.
A kerti öntözésnek létezik néhány aranyszabálya. A gyepet csak akkor érdemes locsolni, ha nagyon muszáj. A naponta vízhez juttatott fűcsomók elkényelmesednek, s gyökereikkel nem hatolnak a mélyebb rétegekbe, hogy vizet keressenek. A sekély gyökérzet miatt kényessé válnak, s azonnal meglátszik, ha kimarad egy-egy öntözés. A már edzett, jó karban lévő gyep még ebben a nagy melegben is megelégszik heti egy-két alapos öntözéssel. Ilyenkor négyzetméterenként 10-20 litervizet kellene kijuttatni. Ha tehetik, hajnali 3 és 5 óra között öntözzenek, de jó a naplemente tájékán is. A vízsugarat messze spriccelő, forgó öntözőfejek beállításakor ügyeljenek arra, hogy porlassza a vizet, ne csak egyetlen sugárban fecskendezzen. A víz útjába elég egy vékonyka drótot tekerni, de az is jó, ha éppen csak érinti a drót, vagy csavar a sugarat, és az máris apró cseppeket porlaszt.
Nemcsak a virágágyásban lévő kényesebb egynyárikat, de a fákat, cserjéket is pótvízhez kell juttatni. A legjobb locsolóeszköz az öntözőkanna, de hasznosak a csepegtető, izzadó csövek is. Állandóan ellenőrizni kell, hogy minden növény vízhez jut-e. A nagyra növő fák több évig alakítják ki gyökérzetüket, ezért a fiatal növényeket a nagy melegek idején sokáig kell extra vízben részesíteni. Több levélírónk is panaszolta, hogy mostanában furcsán sárgulnak fás növényei. A sűrűn ültetett kertben ilyenkor nagy a vízért folytatott verseny, a gyengébb szárazon marad.
Akinek száraz, napos helyen áll tujasora, jobb ha felkészül az egyre melegebb nyarakon az öntözésre és a hajnali vagy délutáni frissítésre, növénymosásra, az ilyen fáknak szükségük van a tápanyag-utánpótlásra is. Nem kell tőlük sajnálni a hosszú hatástartamú mű- és szerves trágyát. Ha kevés a víz és a táplálék, hamar jönnek a levél- és ágelhalással járó betegségek. Támadnak a rovarok, a gombák. Égtájunkon az örökzöldek kényes növények, mert a réz általában nem jó, de sok más szert lehet használni. Ezzel szemben a legjobb gondoskodni az elegendő tápanyagról és nedvességről, mert így a növény kinövi a betegséget.
A virágágyások – természetesen a bennük lévő növények igényeit figyelembe véve – napi öntözést igényelnek, a legszomjasabbnak számító petúniák, begóniák négyzetméterenként20 litervizet várnak.
A cserepes, különböző edényben lévő növények mindennapos locsolást igényelnek. Aki több napra magára szokta hagyni növényeit, s nincs öntöző segítsége, valamilyen egyéb megoldáson kell törni a fejét. Most már a barkácsáruházakban és a nagy növénycentrumokban egyre többféle, csapra szerelhető, több-kevesebb edényt vízzel ellátó szobai, vagy balkonöntöző vásárolható. Egyszerű elektronikával, vagy mechanikus szerkezettel beállítható a locsolás időzítése. Aki ilyet nem tud szerezni, próbálkozhat az edény földjébe kevert víztartó polimerekkel, vagy égetett agyaggal. A polimer nem olcsó, de vízből tömegének sokszorosát képes megkötni, s a műanyagszemcsékből a hajszálgyökerek ügyesen kiszívják a nedvességet, ha megszorulnak. Ennél egyszerűbb megoldás, ha az átültetéskor kókuszföldet, vagy magát a kókuszhéjdarálványt keverik a földhöz.
Bár a legtöbb növény nem szereti, ha pangó vízben áll, de ilyenkor nyáron magasabb cserépalátéteket lehet használni. Az ebben álló víz hosszabb-rövidebb ideig tartalékot jelent.
Aki muskátlival vagy ehhez hasonló, nagy vízigényű növénnyel bajlódik, megtapasztalhatja, hogy nyaranta sokat számít a földkeverék és az, hogy mekkora földtömegben él a növény. A speciális muskátliföld sok vízmegkötőt tartalmaz. Az ilyen talaj lassan szárad ki, míg az egyszerű virágföldben a melegebb napokon akár kétszer is szükséges öntözni.
A könnyebb szobanövényeket érdemes zuhanyozni, vagy locsolás helyett a mosogatóba vagy a kádban néhány percig vízbe állítani. Ilyenkor áttörölgethetők levei, és a „kicsöpögés” után kell a tálkájára visszaállítani. Csodát látnak majd, szép új levelekkel, hajtásokkal, virággal hálálja meg a gondoskodást.
Legközelebb a nyári metszésről írunk.
KORÁBBI CIKKEK
Nem tud zöld ágra vergődni növényével? Kérjen segítséget a szerzőtől! peter.czauner@partner.nepszabadsag.hu vagy kertesz.nolblog.hu
