A különös kettősség nem csak külsőben jellemzi a 42 éves Hollódit. Ma már „főállásban” aromaterápiával foglalkozik, ám angoltanári diplomájának megszerzése után több mint egy évtizeden át dolgozott a reklámszakmában. Azt mégis otthagyta, mert, mint mondta, nem akart „egyszer csak szívinfarktust kapni.”

Mindig is szeretett főzni és fűszerekkel foglalkozni, így amikor amerikai feleségével a kétezres évek közepén az Egyesült Államokba költözött, elkezdett komolyabban foglalkozni az aromaterápiával. – A fűszernövények nyolcvan százalékát az aromaterápiában is használják. Elég elmorzsolni az ujjaink között egy kis ág kakukkfüvet, megértjük, miért – mondja.

Észak-Amerika legnevesebb iskoláiban tanult, masszőri oklevelet a seattle-i Cortiva Intézetben szerzett, az aromaterápiát pedig az East-West School of Herbal and Aromatic Studies-ban (Gyógynövények és Illatanyagok Kelet–Nyugati Iskolájában) sajátította el. Többször járt Ázsiában, útjai során az indiai Goán is tanulmányozta a fűszereket, az ájurvéda tudományát. Négy évvel ezelőtt tért vissza Magyarországra.

Hollódi Gergely

„Az aromaterápia holisztikus ágát ismerem, amely az embert mint egészet nézi. A hagyományos orvoslással szemben, amely a szervekre, problémákra és tünetekre koncentrál, az alternatív gyógyászat az okot próbálja kideríteni” – magyarázza Hollódi. Ennek része az illóolajokkal végzett masszázs is. „Önmagában egyik gyógymód sem mindenekfelett álló. Van, akinek az akupunktúra használ, és van, aki hagyományos orvoshoz is eljár” – teszi hozzá. Megemlíti: Nagy-Britanniában az aromaterápiát az egészségügyben már bizonyos területeken legálisan használják.

Ez egyébként Magyarországon sem ismeretlen már: az illóolajok forgalmazásával is foglalkozó Hollóditól többek közt fogorvos is vásárol, hiszen a levegő fertőtlenítésére, immunerősítésre és nyugtatónak is használható az aromaterápia. Ugyanígy tudják hasznosítani a pszichoterápiában, vagy a szülésznők munkájában is. Az alternatív gyógyászati módszerekkel, ezotériával kapcsolatban sokan szkeptikusak – e sorok írója sincs ezzel másképp. Ám kísérletek bizonyítják, az illatanyagoknak, illóolajoknak van hatásuk: a bőrön vagy orron át a szervezetbe jutó illóolajok hatnak az emberi agyra, ellazítják, nyugtatják vagy élénkítik, segíthetnek a fájdalom, a stressz enyhítésében.

Fontos tudni, hogy a levendula illata nem ugyanaz, mint a levendulaolaj. Az aromaterápiát bizonyos értelemben „kisajátította” az ipar, elárasztották a piacot a mesterségesen illatosított tusfürdők, kozmetikai szerek. Ezekbe általában egy pár olyan meghatározó vegyületet kevernek, amelyek a tipikus illatot produkálják. Pedig például a valódi rózsaolaj több mint ötszáz összetevője együttesen adja a tényleges hatást. Másik példa a jelenség abszurditására: számos illatos kozmetikum kizárólag mesterséges anyagokat tartalmaz. Nincs is a világon annyi levendula, amelyik elég lenne a rengeteg levendulás kozmetikum előállítására.

Az sem mellékes például, hogy egy narancsot eleve narancsolaj kinyerésére termesztettek, vagy lének, és a maradékot használják csak fel másra. Persze, az ilyen olajok árát meg is kérik, és talán ez is az egyik oka, hogy valódi, jó minőségű aromaterápiás olajokkal nagyon kevesen foglalkoznak még Magyarországon, „sok a kókler is az interneten” – mondja Hollódi. Ám nem bánja, hogy a néhány száz forintos olajok és az illatos tusfürdők megjelentek a piacon, hiszen népszerűsítik az aromaterápiát. És hátha valaki ezáltal kedvet kap az „igazihoz” is.