A toscanai pestókurzustól a szatmári kötött levesig

Szarvasgomba-vadászat, vasárnapi ebéd egy szatmári családnál, pestókurzus Liguriában: a gasztroturizmus ma már jóval többet jelent a borfesztiválnál. Bár (a gasztrofesztiválok kivételével) tömeges érdeklődésről egyelőre nem beszélhetünk, mind többen látnak fantáziát az ételek, italok élvezetéért megszervezett utazásokban, képzésekben.

A statisztikákból annyi olvasható ki, hogy a gasztronómia egyre gyakrabban szerepel az utazási motivációk között. A Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb (2010-es) adatai szerint a belföldön nyaralók 12,4 százaléka vett részt borkóstoláson és pincelátogatáson, míg a helyi ételspecialitásokat 7,9 százalék próbálta ki. Ennél is ékesebb bizonyítéka a népszerűség növekedésének, hogy folyamatosan jönnek létre olyan vállalkozások, amelyek új gasztronómiai élményekre éhes turistákat szállítanak, látnak vendégül országhatárokon belül és kívül.

Az isztambuli fűszerbazár már az Oszmán Birodalom idején is ugyanitt működött
Az isztambuli fűszerbazár már az Oszmán Birodalom idején is ugyanitt működött REUTERS MURAD SEZER

A Vista Utazási Iroda egyre több gasztrotúrát szervez: Isztambulban vezetővel járják végig a fűszerbazárt, Portugáliában édességekkel, borokkal ismerkednek, tengeri hajóútjuk gasztrováltozata során olasz, horvát, görög és török családi borászatokat, olívafarmokat látogatnak meg. Pálinkás Tamara marketingvezető azt mondja: ezek rétegprogramok, kis létszámú csoportokkal, az érdeklődés viszont egyre erősebb – épp most térképezik fel például az erdélyi lehetőségeket.

A gasztroutak divatos ága a sztárszakácsok éttermeinek meglátogatása: akár hónapokra előre kell asztalt foglalni, mégis a világ minden tájáról érkeznek vendégek. Az ínyencek a különleges alapanyagokért is hajlandóak utazni. – Olaszországban, Horvátországban szarvasgomba-fesztiválok vannak, amelyek Japánból is számos vendéget vonzanak – mondja Bagi István, akinek cége évek óta foglalkozik itthon szarvasgombával. – Nálunk ennek még nincs kultúrája, de így is sokan érkeznek Németországból, a skandináv térségből, hogy a saját erdőnkben, betanított kutya segítségével szarvasgombát keressünk. A hazai fizetőképes kereslet kicsi, bár egyre gyakrabban kérik például csapatépítő tréningek részeként a szarvasgomba-keresést vagy vesznek részt tematikus éttermi estünkön.

Úgy tűnik, a sztárséfek addig-addig mutogatták a csúcsgasztronómiai étkeket, amíg meg nem unták, és elindultak felfedezni a másik oldalt. Addig járta Gordon Ramsay India eldugott vidékeit meg Jamie Oliver Olaszország falvait (hogy csak a két, talán legismertebbet említsük), mígnem új irányzat ütötte fel a fejét: megtanulni úgy főzni, ahogy egy-egy vidéken a helyiek a mindennapokban.

Itthon is egyre több a helyi alapanyagok, ételek, italok köré szervezett fesztivál. Panyolán évekkel ezelőtt a helyiek összefogásával éledt újjá a főzde, amely a szatmári szilvapálinkát akarta feltámasztani. Mára évi jó néhány csoport érkezik pálinkakóstolásra, a főzés folyamatát bemutató főzdetúrára, a falu pedig új életre kelt: a nyár végi fesztiválon az egyik házban kötött levest lehet kóstolni, a másikban szatmári töltött káposztát. Vasárnapi ebédre is be lehet ülni egy-egy családhoz, vagy kétnapos kurzuson lehet megtanulni a szilvalekvárfőzést és az aszaltszilva-készítést. A környékbeliek felismerték, hogy a szilva egész évben jövedelmező lehet: a borutak mintájára létrehozták a szilvautat, amelyhez már 27 település csatlakozott.

Vannak, akik ennél távolabbra is hajlandók utazni egy kulináris élmény kedvéért. – Az olasz gasztronómia népszerű Magyarországon, nekem pedig sok barátom, ismerősöm él Toscanában és Cinque Terrében, akik például pestókurzussal, borkóstolással, halpiac-látogatással várják a turistákat. Adta magát az ötlet, hogy segítsek a magyaroknak kijutni – mondja a Villatoszkana.com és a Cinqueterre.hu oldalak szerkesztője, aki szerint bár az érdeklődés nő, ezek nem nevezhetők tömegprogramoknak.

Akiknek ezek az utak túl távoliak vagy túl drágák, azok örülhetnek, mert egyre többen hozzák el a vidéki gasztronómiát a fővárosba. – Szeretnénk, ha a vendégeink megtudnák például, hogy a palócleves nem palóc étel, hanem Gundel találta ki – mondja a napokban nyíló Budapest Bár gasztronómiai vezetője, Dobos Attila. Szeretnék megmutatni, hogy a „magyar konyha” már 150 éve többféle nép, régió ízeit ötvözte: egy fővárosi polgári családban lehettek például német, zsidó, keresztény gyökerek, amelyekhez a vidékről, esetleg Erdélyből érkezett szakácsnő hozzátette a maga paraszti ízvilágát. A másik most nyíló hely, a Tradíció vendéglő éppen ez utóbbit, a hagyományos paraszti gasztronómiát szeretné előtérbe helyezni. A tervek szerint a Corvin téri étteremben valósulhat meg a Hagyományok Háza régóta dédelgetett terve, a népi gasztronómiai tanfolyam is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.