– Kisvállalkozó vagyok, a zene kisvállalkozója – jellemezte magát egy interjúban az egykori legendás rockegyüttes, a Dire Straits alapítója és frontembere. Meglehetősen szerény besorolás az egyik legjobban kereső brit zenésztől, aki harmadik feleségével és a házasságból született két lányával London egyik legelőkelőbb részében, Chelsea-ben él. Az apai ágon magyar származású gitáros a napokban dobta piacra sorrendben nyolcadik stúdióalbumát.

A címválasztásában valaha a királyokkal leszerződő kalózokra utaló Privateering ráadásul 1995, a Dire Straits felbomlása óta tartó szólókarrierjének első dupla stúdió-CD-je, húsz vadonatúj dallal a „fedélzeten”. – Minél jobban öregszem, annál nagyobb igyekezetet, nyomást érzek, hogy új számokat szerezzek – idézték a brit lapok a legszívesebben saját stúdiójában „matató” Knopflert. Az immáron hatvanhárom éves gitáros azt sem tagadta, hogy valahol ő is kalóz, XXI. századi zsákmányvadász, amikor az őt kísérő zenészekkel világkörüli turnéra indul, hogy népszerűsítse a Privateeringet.

Az idén rangos életműdíjjal is elismert Knopfler zenei értelemben transzatlanti vizeken, folyamatosan a brit szigetek és az Egyesült Államok között hajózik. Az angol és skót folk mellett a country és a blues elemei is felismerhetők a dalokban. – Folyamatosan ide-oda vándorlok Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között, az égbolt nekem Anglia északi részén, a Tyne folyónál kezdődik és valahol a Mississippinél ér véget –mondta zenei otthonáról.

Knopfler dalai tulajdonképpen rövid novellákba sűrített drámák. A Corned Beef City a gazdasági válság áldozatairól, a lecsúszó munkáscsaládokról szól, a férfiaknak nem marad más, mint hogy éjszakánként a kamionosoktól vegyenek feketén pár liter dízelolajat. A Gator Bloodban viszont Elvis Presley elkötelezett rajongójaként egy régóta utált személyiséggel, a néhai Király hírhedten kapzsi menedzserével, Tom Parkerrel próbál leszámolni. Parkert egyébként már „megsorozta” a 2004-es Shangi-La című szólóalbumán, a Back to Tupelo című számban is, de akkor még nem végzett az „Ezredessel”.

Aki pénzéhségében odáig ment, hogy Presley utolsó éveiben nem szégyellte a fellépti díjak és más jövedelmek ötven százalékát beseperni. Knopfler egyébként azt is az öregedés számlájára írja, hogy időnként szívesen hallgat meg egy párat saját dalai közül. Korábban ilyesmit nem tett, de azért lát még maga előtt fejlődési potenciált. Ez utóbbi megjegyzésben egyes kritikusok egy tripla szóló albumot is elképzelhetőnek tartanak, amelyen akár Knopfler fia is közeműködhet. A 25 éves Benji Knopfler a The Rocker Dolls nevű feltörekvő brit rocktrió dobosa. A papa szerint nem is rossz, van érzéke a hangszerhez. Úgy hangzik, mintha megdicsérte volna.