Javul a nyelv
Kacagtak a tanárok. Akkor még volt külön felvételi az egyetemekre, és a próbálkozóknak az egyik feladat szerint régies kifejezéseket kellett értelmezniük. A „rigolya” jelentését valamelyikük „falusi szoknyaféleként” határozta meg, a „konkolyra” meg egy másik azt írta: „a miniszterelnök autóját kísérő kocsisor”. Véletlenül odacsöppenve, magam is nevetni kezdtem azon, hogy a 18 évesek hangzás alapján összekeverték a szavakat, a rigolyát nyilván a rokolyával, a konkolyt a konvojjal. Azután hirtelen eszembe jutott valami, és megkérdeztem a negyven-ötven éves dolgozatjavítókat:
– Na jó, de mit jelent a befigyel, a spoilerozni vagy a lol?
Egy pillanatnyi csend után nekem támadtak, ugyan miért tartoznának ezek az általános műveltséghez?! Vagyis úgy érezték: az ő szavaik okék, de a fiatalokéi nem nyertek polgárjogot a magyar nyelvben.
Ez volt fél évtizede. Mi most az olvasó véleménye?
A befigyel a „létezik, megesik” helyettesítője a szlengben, de egyre inkább érzem „előre nem tervezett esemény adódik” vagy „van mellékmegoldás” jelentését („Moziba készülünk, de befigyel egy jó kis buli is az este.”) A „poéngyilkos” értelmű spoilerrel találkozott már minden internetező. A lol angol rövidítést – laughing out loud vagy lot of laugh: „hangosan röhögni” vagy „sok nevetés” – már nemcsak mobilüzenetben vagy csetben, de élő beszédben is használja a „digitális bennszülött” generáció.
Sokan féltik a nyelvet az „idegen hatásoktól”, a nettől és az SMS-től, politikus is járja az országot, hogy aggodalmát megossza a diákokkal. Mégis azt gondolom, nehezebben igazodik el a mai világban, aki az én szavaimmal nincs tisztában, mint az, aki nem ismeri a bibliai példázatot a konkolyról és a búzáról.
A nyelv lényege, hogy állandóan megújul. Bővül és átalakul a szókincs, nem maradnak érintetlenül a nyelvtani struktúrák sem. A kommunikáció fő eszközeként a beszéd alkalmazkodik az igényekhez. Vagyis folyton javul.
Ezért azután nem is kell félteni, jól működő magyar nyelvünk simán veszi az akadályokat, megfelel a rohanvást változó világnak. Úgy 15 milliónyian beszéljük, ezzel a földlakók több ezer nyelve közül a negyvenedik legnagyobb.
Nem szorul védelemre, de az anyanyelv napján igazán büszkék lehetünk rá.
Infó
ANYANYELVEK NEMZETKÖZI NAPJA február 21.
Az ENSZ 1999-ben annak emlékére döntött e világnapról, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen, a rendőrséggel vívott tűzharcban öten meghaltak.