Egész évben karácsony
Honnan jött az ötlet?
Utazásaim során Németországban jártam egy Szentendréhez hasonló, szép vidéki kisváros családi múzeumában, ahol a hatvanas évek óta gyűjtenek karácsonyi dekorációkat. Harminc éve volt, de felejthetetlen benyomást tett rám ez a látogatás: kint júniusi kánikula, bent meghitt ünnepi hangulatban ezer négyzetméteren minden a karácsonyról szól. Évekig elkísért aztán ez az érzés, sehol máshol nem találtam ehhez foghatót.
Kevés dédelgetett ötletből lesz valóság, ez szerencsére nem azok közé tartozik. Mivel kezdődött a Hubay Ház gyűjteménye?
Családi indíttatásból jött végül az inspiráció, hogy elkezdjem a gyűjtést. A Felvidéken nevelkedtem, ahol még megmaradtak a családi gazdaság régi épületei. A padláson őrzött régi bútorok, használati tárgyak között találtam szépen elrakott karácsonyi díszeket, ezek lettek a gyűjtemény első darabjai. Később célirányosan kezdtem gyűjteni, ez a szenvedély azóta is tart. Aztán úgy alakult, hogy az aktív munkával töltött évek után öt éve találtunk egy romos, régi házat Szentendre belvárosában, ami megtetszett, és újra felvetette a régi ötletet: múzeum a gyűjteménynek. Öt évig tartott a felújítás Puhl Antal építész tervei alapján. Közben folyamatosan kiépítettük a Hubay Ház üzleti hátterét, kapcsolatba léptünk gyártókkal, akiknek a díszeit itthon forgalmazzuk.
Hol készülnek a legszebb karácsonyfa-díszek?
Legszebbek talán a jellegzetesen dekoratív belga díszek – ezeken puha filcek, csipkék, flitterek találhatók, leginkább figurálisak, különleges, érdekes alakokat, koboldokat jelenítenek meg. A német díszek egészen más világ – előszeretettel használnak fát, natúr és faragott elemeket. Magyarországon leginkább a csillogó üveggömb a jellegzetes dísz. Ilyet itthon is készítenek, de a gyönyörű horpasztott, úgynevezett tükrös üvegdíszeket Csehországból, Szlovákiából hozzuk. A kínálat sokszínű, a klasszikus stílusú díszek mellett minden évben érezhető az aktuális trend: idén a fehér és az ezüst.
Káprázatosan tömény élmény a Hubay Házba belépni – a vitrinekben antik díszek sorakoznak, de még a kiállított műfenyőkön is vannak eredeti darabok.
És a díszek nagy része nincs is kiállítva! A mai napig is bővül a gyűjtemény, vásárolunk is különlegesebb darabokat, de hoznak is be a visszatérő látogatók otthonról. A régi díszeknek nemzetközileg jegyzett értéke van, vannak megszállott gyűjtők, katalógusokban regisztrálják formára, anyagra, korszakokra tagolva. Árverések itthon nincsenek, de Amerikában, Csehországban, Németországban ennek már komoly hagyománya van.
Érdekes megfigyelni, hogy idővel hogyan változott a díszek anyaga és tematikája. Ezek egész a karácsony ünnepéhez kapcsolódó jelképek –vallásos vagy épp pogány, népmesei szimbólumok, amelyeket az éppen kéznél levő eszközökkel és anyagokkal formáltak meg. A bibliai hulló csillagból lett a csúcsdísz és a girland, a háromkirályok ajándékait a gyümölcsök szimbolizálják, praktikusan az otthon fellelhető alma, dió, cukor felhasználásával. Az angyali üdvözlet is a rítus része. Később aztán mindenféle motívummal bővült a dekoráció, korszaktól, kultúrától függően. Példa erre a Zeppelin üveggömb, aminek értékes eredetijét Nyugat-Csehországban szereztük be. Vagy a madarak, Mikulások, autók, vonatok, hordók, sőt traktorok a hatvanas évekből. Érdekes, hogy a szocializmusban is tolerálták és támogatták a karácsony ünnepét, csak a díszek veszítettek a vallási szimbolikából.
Az ünnep rítusa sokat változott azóta, amióta állítunk karácsonyfát?
Lényegesen megváltozott. Kezdetben csak az arisztokrata családoknál állítottak fát, amit egyszerű díszekkel dekoráltak. Ekkor még minden gyerek külön fácskát kapott, amit az angyalok hoztak. Később a polgári családoknál is meghonosodott a szokás, kézzel készített papír-, gyapjú- és fémdíszekkel, sztaniolba tekert cukorral öltöztették a fát. Ma végtelen lehetőség van a díszítésre az egyszerű , natúr fácskától a roskadásig rakott és fényárban úszó fenyőóriásig.
December egész biztosan forgalmas hónap, de kik jönnek látogatni év közben?
Várakozáson felüli a siker és az érdeklődés, aminek talán az a titka, hogy rövid idő alatt bejárható, nem megterhelő, vidám gyűjteményünk van, ami mindenkiben saját emlékeket idéz fel. Az apukákat a technika köti le, a gyerekek a diótörővel babrálnak, anyát a dekoráció érdekli, az idősek elmerülnek a nosztalgiában. Olyat is ismerek, aki rendszeresen bejön csak úgy, feltöltődni. A vendégkönyvbe lapozva a jókívánságok mellett a boldogság, az időutazás és az élmény szavak hangzanak el a legtöbbször. Kiváló helyválasztásnak bizonyult Szentendre – multikulturális olvasztópont, és a turistaforgalom képes eltartani a gyűjteményt. Nyáron 600 látogatónk is volt naponta, pedig egyszerre csak harminc fő t bírunk befogadni, így aztán nemritkán kígyózott a sor.
A díszek itt műfenyőkön függenek, ami érthető, de a többség azért az igazi fára esküszik. Mióta van egyáltalán műfenyő?
Már az 1830-as években készítettek kézi munkával madártollból, viaszolva, dróttal és papírral formálva műfenyő t. Itt is van ilyen kiállítva, meglepően színtartó és időtálló darab. Az igényes modern műfenyőknek semmi közük a lengyel piacról ismert borzas állványokhoz. Fém és különleges műanyag teszi élethűvé ezeket, a díszítés egy része pedig eleve ott van a fán, ami megkönnyíti a használatot évről évre. Nem is gondolnánk, hogy a sarokban azon a közel háromméteres fenyő n háromezer apró izzó található, gondosan elhelyezve. Ha már a lengyel piacot említettük: Lengyelországban nagyon jó minőségű műfenyőket gyártanak. Ez is része a tevékenységünknek: tetszés szerint készre díszítve bérelhető k karácsonyfák. Most épp a Vörösmarty téren állítottunk fel kettőt: bent a Gerbeaud cukrászdában és kint a szabadban.
Mik a távlati tervek?
Bővíteni a gyűjteményt, népszerűsíteni a bérelhető karácsonyfát, és olyan meglepetésekkel szolgálni, mint például a kétséges esztétikai értékű, de vicces díszekből álló design center, ami hamarosan fent lesz a honlapunkon. Csak előbb ezen a karácsonyon legyünk túl!
