Emelni kell a fűnyírón
Mindenekelőtt állítani kell a fűnyíró magasságán, legalább fél centivel emelni kell azt. A szezonból hátralévő néhány nyírás után, függetlenül attól, hogy nyesedékgyűjtővel van a fűnyíró felszerelve, ajánlott gereblyével összeszedni a maradékot. Erre a munkára a legjobb a vastagabb drótból készült, egycentis közű, merőleges állású gyepgereblye. Ilyenkor az egész nyáron kint maradt nemezesedő, elhalt szálak is kifésülhetők a fűcsomók közül. Ez is egyfajta gyepszellőztetés, de az igazihoz – kisebb kertekben kézi, nagyobbakban gépi – fogasolóra van szükség.
Ez utóbbit nem kell megvásárolni, mert a barkácsáruházakban bérelhető is. Érdemes ezzel tisztítani ilyenkor a füvet, mert később meghálálja, hogy levegőhöz, nedvességhez jutott. Mindezzel nagy csapást mérhetünk a kissé túlöntözött és árnyékos részeken megjelenő mohára. Vasvillával, szöges lyuggató szandálban érdemes a gyepet tovább lazítani. Aki ezt elvégzi, jó, ha az ilyen részekre nagyobb szemű homokot szór, s ezt begereblyézi a hasítékokba, lyukakba. Ez javít a tömörödött talaj szerkezetén. Ha ezek a munkák megtörténtek, akkor a hónap második felétől még a sűrű füvet is érdemes felülvetni.
Ilyenkor lehet pótolni a gyep hiányosságait. A fűfélék vetését a hőmérséklet határozza meg, akkor fejlődnek a legjobban, ha éjszaka nincsenek fagyok, s nappal a hőmérő legalább 14 fokot mutat. Tehát még két-három hétig nincs késő a vetéshez, addig elő is lehet készíteni a területet.
Sokakra hozza a frászt a hóolvadás után azzal a gyep, hogy kisebb-nagyobb sárgás, fehéres foltokat mutat. Ezt lehet megelőzni a téli időszakra felkészítő műtrágyázással. Többféle borsos árú ilyen készítmény létezik, de lehet olcsóbbakat is vásárolni. Egyedül arra kell ügyelni, hogy a keverék műtrágyában nitrogén (N) és kálium (K) viszonylag magasabb arányban legyen, s ennek töredéke lehet a foszfor (P) és a magnézium (MgO).
Ilyenkor ajánlatos a gyephibákat is javítani. Ha elterjedtek a betegségre (rizoktónia, szklerotínia, zuzmó, alga, moha) utaló jelek, akkor vegyszerrel, vagy fizikai módszerekkel ajánlatos védekezni.
A gyep hanyatlását jelző moha a hozzáértő számára megmutatja milyen hibát követ el a kertész. A mohát véglegesen kipusztítani csak a növekedését kiváltó okok megszüntetésével lehet. A moha ott nő, ahol a fű növekedése valami miatt gyenge. Ennek oka lehet együtt, vagy külön a tömörödés, árnyék, túlságosan bőséges öntözés, rossz vízelvezetés vagy a savanyú talaj. A különböző mohafajok is mutatják, mi a hiba. Érdemes a földig hajolni, s megszemlélni miféle moha csúfítja a kertet. A párnamoha ott érzi jól magát, ahol túl – a már említett okok mellett – alacsonyra állították a fűnyírót. A levélkés szárukkal laposan elterülő mohák az árnyékos, rossz vízelvezetésű gyepen jelennek meg. Száraz, savanyú talajt jelez a felálló szárú, alul barna, felül zöld moha.
Az ősszel megjelenő sárgás foltokért a mikrogombák is lehetnek felelősek. A megfelelő ápolással elejét lehet venni a gombásodásnak. Ha ez kevés, akkor szárazabb időben, hajnalban érdemes valamilyen kén, vagy réztartalmú szerrel permetezni.
Földigiliszta, cserebogárlárva, lótücsök – sokféle nagyobb csúszómászó él és furkál a földben. Jelenlétükre a bosszantó vakondtúrás figyelmeztet. A vakond hasznos, védett állat, elpusztítani nem szabad, inkább az őt csalogató táplálékot kellene megszüntetni.
Legjobb a talajfertőtlenítés, ami gyéríti – sajnos a hasznos – talajlakókat is, de lehet a vakondot is zavarni vele. Kaphatók különböző vakondriasztók, de ezek általában hatástalanok, ha kellemesen puha, öntözött a talaj, finom falatokban gazdag lakoma csalogatja őt a kertbe.
A jövő héten az őszi átültetésekről írunk.
