Korodi János (1971–) a környezetportrék mestere, aki a különböző korok és terek, épületek és utcák levegőjének, hangulatának megragadására törekszik festményein. A formák és színek egyedi elegyével, a festészeti tradíció megtartásával beemel minket egy a jelen korunkat ismerő, de annak határait kitágító tér-idő konstellációba. Festészetét szigorú, geometrikus komponálás jellemzi, ugyanakkor a felületek építésében megjelenik az a fajta játékos szabadság és merész színhasználat, amelyet az 1980-as évek új festészetéből ismerhetünk. Táblaképfestészete követi a képalkotás mára klaszszikussá vált technikai lépéseit. Pasztellvázlatokat és fotókat egyaránt használva, műtermi körülmények között alkot. Az olykor lazúrosan, máskor pasztózusan, festőkéssel felvitt festékrétegek alkotta festmények többet sejtetnek, mint az angyalföldi vagy olaszországi ház, a Campo dei Fiorin parkoló robogósorok puszta látványa. Belső lélekjelenségeket, víziókat ragadnak meg. Korábbi, építészeti tereket ábrázoló, látomásszerű festményein a nagyméretű ipari csarnokok belső terét megvilágító fény játssza a főszerepet. Az ablakokon beszűrődő fénysugaraknak, a nap által megvilágított felületeknek van kiemelt szerepük.

A Széchenyi és Akadémia utca sarkán található VILTIN Galéria megkísérel keresztmetszetet adni a kortárs magyar képzőművészet ábrázoló, figurális tendenciájáról. 189 m es kiállítótere lehetőséget kínál képzőművészethez kapcsolódó egyéb események rendezésére is.

KORODI JÁNOS: RÓMA 2009, olaj, vászon 55×58 cm