Csemegéink
A Csemege Kereskedelmi Vállalat ősét – egy szakcikk szerzője szerint – ennek az áldatlan állapotnak a felszámolására alapították 1952-ben. A feladat az volt, hogy az új szocialista mintavállalat példát mutasson a szakmának a korszerű kereskedelmi módszerek és technikák alkalmazására, a kínálat bővítésére. A 60-as évek elején a Csemege üzletek – a fogyasztás első magyar, ha nem is templomai, de jurtái – olyan dolgokat kínáltak, amelyekről addig legfeljebb álmodozhattunk. Hidegkonyhai készítményeket, déligyümölcsöt, addig nem ismert kekszeket, csokoládékat, teákat és gyümölcsleveket. Polcain a magyar olajos hal szardíniává nemesedett, a lekvár dzsemmé lett. Náluk debütált a lengyel vodka – köztük a bivalyfüves – és a szovjet pezsgő, ott lehetett először Martinit kapni, és a tiszta, tágas, neonfényes boltok polcain még a Globus sóletkonzervjének fémdoboza is valahogy szebben csillogott.
A képen látható, a Nagykörút és a Dohány utca sarkán volt Csemege bolt stratégiai jelentőségű ponton állt. A vele átellenes sarkon van a New York-palota épülete, amely azokban az években többtucatnyi szerkesztőség otthona volt. A szerkesztők ebbe a boltba küldték le tíz deka parizerért és egy zsömléért a slapajokat, de a házban működő redakciók jóvoltából szép forgalma volt a boltnak vodkából, konyakból is. Az üzlet annak a Bermuda-háromszögnek a közepén állt, amelyet az Akácfa és a Dohány utca sarkán lévő Kispiszkos nevű kocsma, az Osvát–Dohány sarki Kulacs étterem és a körúti Gong preszszó alkotott. (A szerkesztőségek titkárnői mindig ezekben az intézményekben kezdték el keresni a lapok eltűnt munkatársait, ha bármiféle „helyzet” adódott.) Amúgy a képen látható üzletnek (ma egy divatáru-kereskedés működik benne) egyéb különlegessége már csak amiatt sem lehetett, mert tőle száz méterre működött a Csemege legnagyobb hazai áruháza: a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán lévő éjjel-nappali élelmiszerbolt, amely akkoriban tényleg sosem zárt be.
Idővel persze a Csemegének is befellegzett. 1991-ben előbb a Julius Meinl vásárolta meg az állami vállalatot, 1999-ben pedig a francia–belga tulajdonú Louis Delhaize-csoporté lett a Csemege-Julius Meinl. 2000-ben kezdték meg a Smatch és a Match márkanevek bevezetését Magyarországon. Nagyjából itt tartanánk ma, ha pár éve nem nyílt volna meg egy igazi Csemege üzlet a budapesti Király utcában, kirakatában a régi, Csemege-kosaras logóval.
Ez azonban már valami egészen más. Emberek! Nem tudja valaki, hol lehet 4,60-ért sóletkonzervet és 34 forintért bölényfüves lengyel vodkát kapni?
Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.
