Összefésült történelem
Kleopátra, a hajdiktátor. Népünnepélyt rendeztek két évvel ezelőtt Egyiptomban egyetlen hajszál miatt. A mumifikált II. Ramszesz fáraó hajszála azután került vissza Kairóba, hogy a nagyravágyó francia postás, Jean Michel Diebolt, félmillió forintnyi euróért kínálta a világhálón tudós apja hagyatékát. A fáraómúmia 1976-os, grenoble-i "felújítása" során elemelt, 3200 éves hajkincsre azonnal lecsapott a francia rendőrség, elkobozta a jogosulatlan hajdílertől, majd visszaküldte az ősszarut származási helyére.
A hajat egyébként a korabeli Egyiptomban is nagyra becsülték, amennyiben fontos emberhez tartozott. Speciálisan képzett hajrabszolgák, felszabadított és iparosi státusba emelt szakemberek sündörögtek az uralkodók és tehetősek körül, hogy eligazgassák a kordivat szerint fésült parókát, saját hajukat ugyanis az elviselhetetlen meleg miatt teljesen leborotválták. Szintén a hajszolgák tűzték rangjelzésként a hajba a kobra- és keselyűforma aranyéket, az ő feladatkörükbe tartozott a haj fonása, csomózása, színezése. Ez utóbbihoz előszeretettel használták a vastartalmú csergubacs, az indigó, a henna vagy az ólomszulfid főzetét. A hatalom és a szépség szerencsés találkozásaként, a kecsketejben fürdő, légylábszempillás Kleopátra fején pedig megszületett az első női viselőjéről elnevezett - napjainkig divatos - emblematikus frizura, az állig érő Kleopátra-fazon.
A történelem következő évszázadainak szereplői markánsan változó világképükről, társadalmi berendezkedésükről, az emberi test szerepéről és a nő helyéről is vallottak koronként átfésült hajkultúrájukkal. A komoly istenfelhozatallal bíró görögök egyenesen az égiek ajándékának tartották a hajat, rabszolgáiknak pedig, a megkülönböztetés végett, igencsak rövid fazont javallottak. A római férfiak illatosították fejük göndörített koronáját, fekete és sötétbarna asszonyaik - a kevéssé hatékony, tojássárgájából, kamillából, sáfrányból kevert massza helyett - harcos uraikra bízták a sikert: akik aztán a Germániából elhurcolt rabszolganők szőke loboncaiból készíttettek nekik parókát. A frankoknál királyi előjogként funkcionált az erőt szimbolizáló, hosszú haj, a gótika hölgyei a hívektől puritánságot váró ferences szerzetesek hatására konttyá szelídítették rakoncátlan fürtjeiket, a reneszánsz ellenben gyöngyökkel és hajékekkel csillogtatta életszeretetét.
A barokk óriás gallér feltolta a majdhogynem uniszex frizurát, amelyet idővel a végtelenségig tornyozott - benne néha kalitkába zárt élő madárral - a rokokó és a Lajosok kora. A drótvázakkal merevített, rizsporral meghintett parókakölteményeket aztán a francia forradalom söpörte le az arisztokrácia nemes főiről, hogy újra a visszafogott kontyok, hátrasimított fazonok nyerjenek teret, amelyekből elő-előcsalt egy tincset és virággal bolondított a játékos biedermeier.
A korábban néha évszázados tempóval cammogó hajviseleti változások felpörögtek: a XX. század az iparággá terebélyesedő fodrászatot, a divattal együtt villámgyorsan alakuló hajtrendeket, a szivárvány valamennyi színét, a francia, az angol és az amerikai piac vezető szerepét, a tudományok fejlődésével pedig a haj alapos megismerését hozta.
Mi is a haj hajszálpontosan? A hajszál az egyik leggyorsabban növekvő emberi szövet, a fejbőrben található, bőséges vérellátású szőrtüsző terméke. A szőrtüsző részét képező hajhagymában gyorsan osztódó sejtcsoport található, amelyből a haj kialakul. (A haj "irányba állításáért" a szőrtüszőt körbevevő, apró izmok felelnek.)
A haj a magzati élet kilencedik hetében, méhen belül kezd kialakulni, a 10-12 hetes magzat érett szőrtüszővel és szőrszállal bír. Ebben a korban, és legkésőbb az első életév végéig, valamennyi szőrtüsző egyszerre növeszti a hajszálakat, azaz az állatvilághoz hasonlóan egyszerre hullnak ki és kezdenek újra növekedni. Ez később aszinkron üzemmódra vált, folyamatosan hullik és nő újra. A hajszálak egy része növekvő fázisban van, azaz a sejtosztódás következményeként napi egyharmad millimétert nő. Egy részük az ezt követő, rövid átmeneti fázisba lép, egy részük pedig nyugalmi szakaszban vegetál a haj kihullásáig.
A haj halott ügy tulajdonképpen. A 80 százalékban fehérjéből (keratinproteinből), 15 százalékban vízből, a fennmaradó öt százalékban pedig lipidekből, aminosavakból és pigmentekből álló hajszálban vérkeringés egyáltalán nincs, anyagcsere-folyamatok pedig csak a gyökérhez, azaz a hajhagymához egészen közeli részeken zajlanak, így az kizárólag ott, a hajtőnél, a szőrtüsző közelében él. (Ennek bizonyítéka, hogy a haj önmagában nem tud fájni, kivéve ha meghúzzák, és ezzel az élő részt irritálják.)
A haj keresztmetszetét tekintve három állományra oszlik: a külső kéregre (kutikula), a tömegét adó belső rétegre (kortex) és a velőállományként aposztrofált, funkcióját tekintve kevéssé ismert legbelső részre, az úgynevezett medullára. (A hajápoló anyagok legfeljebb a középső réteget képesek "elérni". Egy amerikai fodrászipari cég kutatásai lehetővé tették, hogy valamennyi termékükkel főzött, majd porrá alakított emberi hajat vigyenek fel a haj felületére, így eredeti állományával pótolják a sérült felületet.)
A káros hatások - mint a napsugárzás, a szél, a légszennyezettség, a vegyi anyagok - a felső két réteget roncsolják, festés során a kéreg tetőcserépszerűen elhelyezkedő építőelemei emelkednek el, majd simulnak vissza a hajszálra.
- A haj, akárcsak a bőr, a táplálkozás jellegzetes végszerve - mondja Pap Ákos orvos -, azaz a szervezetbe bevitt vitamin- és fehérjedús étel, a víz esetleges hiánya nagyban befolyásolja a haj minőségét, állagát.
Hozzáteszi, komoly tápanyaghoz csak így, "belső" úton lehet juttatni a hajszálakat, a külsőleges kezelés legfeljebb a már elhalt részek puhítására alkalmas. Ezenkívül a haj tövéhez, a fejbőrre felvitt pakolások javíthatnak a kinövő haj minőségén.
A haj állapota sok, a szervezetben zajló folyamatról árulkodik egy orvosnak, de, mint a szakember felhívja rá a figyelmet, sosem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy a belső történés a szőrtüszőközeli hajrészen hagy nyomot, a fáziseltolódást pedig a vizsgálatkor fontos bekalkulálni. A hajon megjelennek a gyógyszeres beavatkozások nyomai, a sejtek osztódását akadályozó rákgyógyszer, a szteroidos kezelés, de bármiféle hormonális változás is hajhullást okoz. A haj töredezése vitaminfelszívódási zavarokra utal, mikroszkóppal vizsgált hajhagymában többek között pajzsmirigy- és cukorbetegségre utaló jelek észlelhetők.
A haj mint szexuális vonzerő. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai divatmagazin két címlappal jelent meg: az egyik esetben szőke, a másikban barna hajjal pózolt ugyanaz a címlaplány. A szőke verzióból a barna sokszorosa fogyott.
Ami a női haj hosszát illeti, rendre a hosszú haj diadalmaskodik. Ugyanaz az arc a kutatások során megkérdezettek többségének hosszú hajjal tetszik, illetve hajlamosak vagyunk a hosszú hajú nőt egészségesebbnek, odaadóbbnak, kedvesebbnek látni. A kopasz férfiak esetében viszont a haj hiánya a nők számára többnyire a szorongásokkal és a tévhittel ellentétben - karakteres jegyként - erős vonzerőt jelent, a hatalmat szimbolizálja.
Az evolúciós pszichológia kutatásai bebizonyították, hogy egy idegen személy megítélésében, illetve a párválasztásban kiemelkedő szerepet játszik a haj. Az egészséges haj a kapcsolatból származó utódok életképességét előlegezi, és egyben az adott személy jellegzetes vonásaira - ápoltságra való igény, rendezett életkörülmények, megfelelő önkép, anyagi helyzet - is utal.
- A haj fontos kommunikációs tényező. Azonnal, szinte tudat alatt rengeteg mindent megállapítunk egy ismeretlen hajáról - mondja Baktay Zelka pszichológus, aki 2002-es doktori értekezésében a hajat mint pszichológiai jelenséget vizsgálta. A fazon sokat elmond viselője mentalitásáról, az összefogott haj, a konty sokszor a zárkózottság, a kifelé szárított haj, a kócos frizura a nyitottságot jelzi. A haj színe is árulkodik az adott személy jelleméről, a jól beidegződött társadalmi sztereotípiáknak megfelelően a szőke és a vörös (legyen festett vagy természetes) izgalmat, a barna hajszín megbízhatóságot sugároz. A testbeszéd részeként értelmezhető hajbeszéd szintén jelzésértékű, csavargatása például zavarodottságot, igazgatása feltűnési vágyat tükröz.
- A gyerekeknél a haj a legfontosabb segítség a másik nemi jellegének megállapítására - meséli a gyerekek körében végzett felméréseiről Baktay Zelka -, ezután jön csak a név és a ruházat megfigyelése mint szempont. A mesékben szereplő tündérek, királylányok hatására a szépnek gondolt személyt, leginkább édesanyjukat, irreálisan hosszú hajjal ábrázolják, de a vizsgálatok során mért "legnépszerűbb lány osztálytárs" kategóriában is kizárólag hosszú hajúak szerepeltek a válaszokban. (Az iskolás korú lányok hajának levágása - amely kisebb traumát is okozhat - szimbolizálja az önállósulást, az anyáról történő részleges leválást.)
A pszichológia szempontjából önmagát kereső személyiséget jelez a gyakori fazonváltoztatás, de fontos a hajtól való megszabadulás is, amely főként nőknél gyakran traumák - haláleset, szakítás, tudatos életmódváltás - kísérő jelensége, főszerepet játszik a régi én gyors és hatékony "eltüntetésében".
A haj mint bizonyíték. A bűnösség vagy ártatlanság kérdése sokszor egy hajszálon múlik. Miután az igazságügyi orvos szakértők vizsgálatai során bebizonyosodik, hogy a bűnügyben érintett szőrszál emberi haj, annak DNS-vizsgálatából szerencsés esetben pontosan megállapítható, hogy kitől származik.
- A hajhagymáé a főszerep a molekuláris biológia szempontjából - mondja a Semmelweis Orvostudományi Egyetem DNS-laboratóriumához kerülő "szőrképletekről" (szempilláról, hajszálról, szőrzetről) a labor vezetője, Lászik András orvos. - Ha hullott hajszálról van szó, hiányzik a DNS-mintában gazdag hajhagyma, így elesünk az értékes információktól. Ha azonban tépett hajszál kerül hozzánk, a vele szakadó hajhagymából pontosan kirajzolódik a genetikai profil, megbízhatóan megállapítható korábbi gazdájának személye.
- A vizsgálatok sikerességét akadályozhatja például a haj korábbi szőkítése - teszi hozzá Lászik András -, amely során a hidrogénperoxid borzolja, összetöri, a vizsgálatra alkalmatlanná teheti a DNS-szerkezetet. - Mint mondja, megfelelő körülmények között hosszú ideig alkalmas maradhat a haj a személyazonosításra, további mikroszkópos vizsgálattal kimutatható a kábítószer-fogyasztás, de rábukkanhatnak nehézfémek, mint az arzén, a tallium nyomára is, amely mérgezésre enged következtetni.
Ollókezű Edwardok birodalma. Zselézett Elvis Presley, jól fésült Beatles fiúk, rasztás Bob Marley. Kontyos Audrey Hepburn, leomló hajú Brigitte Bardot, minifrizurás Mia Farrow. Ikonikus viseletek a XX. század hajtörténelméből.
Az állandóságot sugalló, mai napig meghatározó fazonok körül azonban minden korábbinál gyorsabban változott a múlt században a hajdivat. Együtt pörgött fel az évszakonként átalakuló divattal, együtt vált az örök megújítás és az örök visszatérés terepévé. Korábbi vallási hovatartozást, társadalmi helyzetet jelölő üzenetek vesztek ki a hajviseletek mögül a divat mindent beszippantó hatására: a rasztafári ideológia - az afrikai őshazához, a zenei szubkultúrához tartozás - elhalványodásával született meg a divatraszta-jelenség,
a mai divatpunkok pedig anélkül viselik tarajukat, hogy bármit is tudnának az ötletadó irokéz indiánokról.
A hétköznapi viselet mellett megjelent a kifutódivat, amely személytelen maszkszerűségével teljesen elvált az egyénre szabott, mindennapos frizuráktól.
A városiasodással és a globalizációval a korábbi századok hajra vonatkozó néprajzi hagyományai ma többnyire már csak ünnepi alkalmakkor jelennek meg.
A minden társadalmi réteg számára presztízskérdéssé váló hajviselet, a XX. század termelte "törődj magaddal!" életszemlélet szinte tudománnyá avatta a fodrászatot, a piac meghatározó szereplőivé a kémiai laboratóriumokat és a rá épülő óriáscégeket; érvényesülésünk és sikerünk letéteményesévé, mindenható személlyé pedig a fodrászt tette. A könnyen kezelhető, mértani precizitással elkészített hajak feltalálója - az egykori hajsepregető fiú -, Vidal Sassoon 1963-ban gyökeresen formálta át a világot a felismeréssel: a dolgozó nőnek praktikus, gyors fazonra van szüksége.
- Artézi kút, az örök forrás - összegzi Sassoon mai napig megújuló művészetét az életműdíjas mesterfodrász, Papasz Vasziliosz, aki az 1948-as görög szabadságharc idején, gyerekként került Magyarországra, hajmodellként kezdte pályafutását, majd lassan ötven éve dolgozik megszállottként.
- Aki nem tanul a világgal együtt, nem jár külföldi bemutatókra, továbbképzésekre, kiírja magát az igazán jó szakemberek világából - vallja a szintén életműdíjas mesterfodrász kollégája, Szabó Imre, aki hetvenévesen a legfrissebb irányvonal elleséséért évente kétszer Londonba utazik.
De hol kezdődik a tanulás? - kérdezem a nyolc éve praktizáló, villámkezű mestert, Szikriszt Józsefet. - A gátlások leküzdésénél - feleli. Legalább egy év, mire az ember megtanul otthonosan mozogni idegen fülek, nyakak, homlokok társaságában.
Kihalófélben levő szőkék
Ötven, legfeljebb kétszáz évet jósolnak a kutatók a született szőkéknek, akik hajszínüket genetikai rendszerhibának köszönhetik. A szőke, kék szemű típus a jégkorszak végén alakult ki, evolúciós célja pedig a figyelemfelkeltés lehetett - állítja egy brit kutatás. A zord körülmények közt vadászó férfiak közül sokan meghaltak, így a korábban csak ritkán, mutációként előforduló szőke haj - a férfiakért folytatott küzdelemben - fontos szerephez jutott, és egyedfejlődési mércével mérve meglepően gyorsan elterjedt. A dominánsan sötétebb hajú népességben manapság egyre kevesebben hordozzák a természetes szőkeségért felelős géneket, így a WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelentését idéző The Sunday Times 2006-ban azt jósolta: az utolsó szőke 2202-ben, Finnországban születik majd.
Hajlegek
- A legtöbb hajszál, egyszerre mintegy 140 ezer, a született szőkék fején nő. (A barnáknak 100-120 ezer, a vörösöknek 90 ezer az átlaga.)
- A "világ legmagasabb konytya" kategóriában elsőként jelentkezett be a Guinnesshez a Magyar Fodrászművészek Egyesületének 24 tagja: 894 órányi előkészület után, ötkilós vázra, három méter tíz centiméter magas - fonott, rasztás, tépett, merevített részekből álló - építményt emeltek. A 20-30 kilós rekordfejteher elviselésére Béres Alexandra fitneszvilágbajnokot kérték fel.
- A víz alatti hajvágásra specializálódott moszkvai fodrász és hivatásos búvár, Oleg Sepityko, legutóbbi Guinness-kísérletében három óra alatt hat vendége haját nyírta meg egy medence fenekén.
- A leghosszabbra, 515 centiméterre, eddig egy thaiföldi "varázslónak" nőtt a haja.
