Négy hónapja, egy burgenlandi bank feljelentése alapján kezdett ismeretlen tettesek ellen nyomozni a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csalás, továbbá magán- és közokirat-hamisítás gyanújával. A bank azért tett feljelentést, mert egy utólagos ellenőrzés során kiderült: az utóbbi időben több olyan magyar jelzálogalapú hitelkérelmet is befogadott (s a kért hitelt át is utalta), amelyek kérelmezői a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonjogát - mint az utólag kiderült - hamis tulajdoni lappal igazolták.

A rendőrség által meg nem nevezett burgenlandi pénzintézet hét magyar magánszemélynek, összesen egymillió euró kölcsönt folyósított. A pénzt minden esetben magyarországi bankokban vezetett számlára utalták, amelyekről a jogosultak rövid időn belül a teljes összeget készpénzben vették föl.

A bűnszervezet irányítói értékes, eladó magyarországi ingatlanokat kutattak fel. "Komoly vevőkként" jelentkeztek a tulajdonosoknál, nem egy esetben hivatalos értékbecslést is készíttettek, majd egy idő után nyomtalanul eltűntek. Az igazi tulajdonosok később arra lettek figyelmesek, hogy egymás után érkeznek a címükre, számukra ismeretlen személyeknek szóló banki és hivatalos levelek.

A "vevők" az értékbecslések és hamis ingatlantulajdoni lapok felhasználásával kértek hitelt az ügyben érintett burgenlandi banktól, majd amikor a pénzt megkapták, egy újabb hamis tulajdoni lapot küldtek a banknak, amelyből kiderült, hogy a földhivatal a bank jelzálogjogát szabályosan bejegyezte. Látszólag tehát minden rendben volt. Néhány esetben hamis tulajdoni lapok felhasználásával a csalók tulajdonosként jelentkeztek be a kiszemelt ingatlanba, lakcímkártyát készíttettek maguknak, igazolandó, hogy ott élnek.

A közelmúltban egyszerre tíz helyen tartott házkutatást az NNI gazdaságvédelmi főosztálya. Tíz gyanúsítottat állítottak elő, közülük hárman előzetes letartóztatásban várják a nyomozás befejezését.

A gazdaságvédelmi főosztálytól kapott tájékoztatás szerint a kilenc gyanúsított mindegyike a társadalom perifériáján élő, büntetett előéletű stróman, akik kisebb-nagyobb összegekért nevüket adták a csaláshoz. A bűncselekmény értelmi szerzőit, szervezőit és irányítóit még keresik.

Az NNI gazdaságvédelmi főosztályának illetékese lapunknak elmondta: nem zárható ki, hogy a későbbiekben további, magyar állampolgárok által külföldi bankokkal kötött hitelszerződésekről derül majd ki, hogy azokat hamis dokumentumok felhasználásával kötötték, ezért az okozott kár és a gyanúsítottak száma is nőhet. S bár a már ismert ügyekben az ingatlanok tényleges tulajdonosait anyagi kár nem érte - a rendőrség őket tanúkként hallgatta ki -, az NNI azt kéri, hogy aki ismeretlen személy nevére szóló banki vagy hivatalos iratokat kap a címére, jelezze a rendőrségnek, és ellenőrizze, hogy tudtán kívül nem jelentkezett-e be valaki jogosulatlanul a házába, lakásába, vagy nem adták-e meg a címét egy vállalkozás telephelyeként egy cégbírósági bejegyzéshez.