Nem lenne jó, ha most nyilatkozatokban bárki elkezdene üzengetni - reagált a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. és a Friedrich Ebert Stiftung Megállítható-e a klímaváltozás című konferenciáján Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a magánlakások százmilliárdos, vissza nem térítendő uniós energiafelújítási támogatásának kormányzati megvonásáról.

Emlékeztetőül: miközben az épületek energiafogyasztás-csökkentő beruházásainak vissza nem térítendő támogatásaiért felelős nemzeti fejlesztési tárca évek óta ígér a lakosság számára 2020-ig százmilliárd forint energiafelújítási EU-támogatást, néhány hete a Miniszterelnökséget vezető Lázár János azt jelentette, hogy a lakosság nem kap vissza nem térítendő uniós támogatást. Indoklása szerint ugyanis ezt az EU nem engedélyezi; ehelyett visszatérítendő, kamatmentes támogatásban gondolkoznak. A vissza nem térítendő uniós milliárdokat pedig középületek felújítására fordítják. (Példaként óvodákat, kórházakat hozott fel, de a kormányépületek is ide sorolhatók.)

Az uniós hivatkozást szakértők és EU-illetékesek azóta többször is élesen cáfolták, mondván: Brüsszel kifejezetten igényli, hogy az európai polgárok energiafelújításra szánt adóját Magyarországon - közvetítők segítségével - javarészt magánlakások felújításának vissza nem térítendő támogatására költsék. A MEHI elemzése szerint kormányépületek felújításával a Magyarország által az unió felé vállalt energiamegtakarításnak csupán néhány százaléka lesz teljesíthető.

A magát világszintű klímavédelmi kérdések élharcosaként bemutató Áder János köztársasági elnök mindeddig nem nyilvánított véleményt a kormányzati pálfordulásról és a témát a jelek szerint az Orbán-kormány többi klímaellenes lépéséhez hasonlóan kerülgetik. Kőrösi Csaba szintén a klímaváltozás elleni küzdelem nemzetközi irányairól tartott előadást. Ennek megfelelően Áder Jánoshoz hasonlóan a klímavédelem - így az energiatakarékosság - globális problémáiról értekezett, azokra általános válaszokat felvillantva. Magyarország kapcsán azt említette meg, hogy hazánk "klímateljesítmény-indexe" világviszonylatban élenjáró, ellenben az energiafelhasználás hatékonysága az uniós átlag alatt húzódik. Miután azonban a közönség kifejezetten a vissza nem térítendő lakossági támogatások megvonásáról kérdezte ki a véleményét, rögzítette: a köztársasági elnök hivatalának se "kormányzati politikákra", se miniszteri rendeletekre nincs ráhatása. Lehetőségei az elfogadott törvények véleményezésére és esetleges visszaküldésére korlátozódnak. A vissza nem térítendő támogatásokról viszont nem született törvény. Mindemellett utalt arra, hogy nem hivatalos csatornákon kifejtik a véleményüket az illetékesek számára. Ám arról, hogy e tárgyban mi az álláspontjuk, nem adott fogódzót. Ezen túlmenően ismét visszatért az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás, a fajok kihalása és a fenntartható fejlődés globális vízióihoz.

Ezután Kőrösi Csabát véleménye pontosítására kértük, ám azt semmivel nem kívánta kiegészíteni és lapunkat a hivatal sajtóosztályához irányította. Szakmai vélemények ugyanakkor arra utalnak, hogy a köztársasági elnöki hivatal mozgástere minden, így a klímával kapcsolatos kérdésekben is meglehetős szűk: második körben ugyanis az Áder János által esetleg visszaküldött törvényeket is elfogadhatja a T. Ház. Így történt ez például a napelemekre kivetett termékdíj esetében is. Mások szerint viszont ilyen helyzetben egy köztársasági elnök épp a nyilvánosság erejével lenne képes érdemi nyomást gyakorolni olyan értékek mentén, amelyeket tényleg fontosnak tart.

Az alapvetően globális témákat taglaló konferencia egy másik hozzászólója szerint a kormánydöntés zárójelbe teszi azt, hogy a kabinet az EU felé 2020-ig 780 ezer energiapazarló magánlakás felújítását vállalta. Trombitás Zoltán, az Erste Bank projektvezetője az energiahatékonysági támogatási formákról szóló előadásában rögzítette: vissza nem térítendő támogatás nélkül, kizárólag visszatérítendő állami források biztosításával nem lesz felkelhető a magyar lakosság lakásfelújítási kedve.