A jövőben a kormány nem tud biztosítani a magánotthonok energiafogyasztását csökkentő felújítások számára vissza nem térítendő uniós támogatást - erősítette meg a szakmai körökben nagy megrökönyödést keltő döntésüket Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a most is zajló Kormányinfón. Munkatársai tájékoztatására hivatkozva úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió új szabályai nem teszik lehetővé a lakosság támogatását. (Ezt szakmai szervezetek korábban cáfolták, az EU pedig hivatalosan nem kívánta kommentálni a kérdést.)

Emellett megjegyezte: a lakosságot is támogatják az energetikai felújításban, "segítenek", mégpedig kamatmentes visszatérítendő támogatással. Ehhez az állami Magyar Fejlesztési Bank biztosít forrásokat, de - mint hangsúlyozta - ehhez elengedhetetlen a felújító saját pénzügyi hozzájárulása is. Kétségtelennek nevezte, hogy a lakás fogyasztáscsökkentési célú felújítása a rezsicsökkentés egyik legkedvezőbb módja, ám megemlítette, hogy több százezren újították már fel otthonukat mindennemű állami hozzájárulás nélkül is.

A rendelkezésre álló - a korábbi közlések szerint 2020-ig több százmilliárd forintra rúgó - uniós támogatást ehelyett közintézmények felújítására költik. Példaként óvodákat, iskolákat, közösségi célú helyiségeket említett, ám valójában e körbe sorolandók az általuk használt kormányépületek és minisztériumok is. Indoklásként azt hozta fel, hogy a kormány ily módon szeretné az állam dologi kiadásait mérsékelni.

Lázár János korábbi bejelentése kapcsán több szakmai szervezet - például a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. - tiltakozását fejezte ki. Lapunknak kormánykörökből is megerősített, határozott álláspontjuk szerint az Európai Bizottság nemhogy tiltaná, hanem kifejezetten igényli, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat magyar magánlakások felújítására fordítsák. Igaz, mivel ragaszkodik ehhez kapcsolódó visszatérítendő részhez is, ezért nem tartják lehetségesnek a lakosság közvetlen pályáztatását: erre közvetítőket kell igénybe venni. Magyarán az EU megköveteli a hazai otthonok közvetítőkön keresztüli támogatását. Igaz, e tekintetben a magyar kormány is egyfajta közvetítő, amelynek joga van meghatározni a támogatások irányát. Egy ilyen döntés - pontosabban a lakosságnak kedvező korábbi kormánydöntés megváltoztatása - azonban forrásaink szerint újabb hosszú, több hónapos uniós egyeztetést igényel.

A témában az EU illetékes biztossága furamód hivatalosan nem nyilvánít véleményt. Eddig a pályázatok kiírásáért felelős nemzeti fejlesztési tárca is csak parlamenti válaszokban helyezkedett Lázárével teljességgel egybeeső álláspontra a témában. Mindazonáltal továbbra sem világos: ha a szakértők szerint nem igaz, hogy az EU tiltaná a lakosság támogatását, akkor vajon Lázár Jánosnak mely munkatársa milyen információk alapján ad a miniszternek ezzel ellenkező tájékoztatást, illetve a szakmai felzúdulás miért nem késztette őket véleményük felülvizsgálatára.

Mellesleg nem felel meg a valóságnak, hogy a kormány a jövőben nem nyújt vissza nem térítendő támogatást a lakosságnak: az úgynevezett szén-dioxid-kvótabevételekből évente eddig is befolyt néhány milliárd forint, amit rendre elköltöttek különböző lakossági fejlesztések támogatására. Igaz, ekkora forrás legfeljebb jelképesnek, tesztnek minősített, olykor percek alatt lemerülő programokra elegendő.