Magyarország egyelőre kevéssé célpontja, inkább csak elszenvedője a pénzpiacok átrendeződésének - mondja a forint gyengülésével kapcsolatban Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a spekulánsok most még csupán kóstolgatnak minket, de a helyzet bármikor megváltozhat, tovább súlyosbodhat.

árfolyam, euró

Az olyan pénzpiaci viharok idején, amilyen ez a mostani is, rendre előkerül az ország finanszírozásának kérdése, hogy mennyire megoldott a lejáró államadósság meghosszabbítása, illetve a költségvetési hiány fedezése. Nem biztos, hogy ez a megközelítés a következő napokban komolyan felmerül a befektetők körében, de egy rosszabb forgatókönyv mellett akár erre is sor kerülhet – tette hozzá.

Mások sarkosabban fogalmaznak Török Zoltánnál, több elemző is azon a véleményen van, hogy a befektetők, ha tetszik a spekulánsok már egy magyar kamatemelés kikényszerítésén dolgoznak. Erre utalhat az is, hogy a 10 éves magyar államkötvények hozama a másodlagos piacon alig egy nap alatt jelentősen, mintegy 50 bázisponttal emelkedett.

A Buda-Cash szakértői szerint akár hosszabb távon is berendezkedhetünk a gyenge forintárfolyamra, a 300-as szint feletti euróra. Az euróárfolyam tízforintos hirtelen csökkenése az elemzőket is meglepte, s ha a szokásos recept érvényesül, azaz a gyors gyengülést hosszabb nyugalmi időszak követi, akkor a következő heteket-hónapokat 300 forint feletti árfolyam jellemzi majd. Nem kizárható, hogy ez alá is benéz azért az árfolyam, de a 310-320-as sáv látszik a legvalószínűbb tartózkodási szintnek – mondja Tóth Gergely vezető elemző.

Taraczki Andrej devizaüzletág-vezető arra figyelmeztet: aggodalomra ad okot, hogy eddig a forintgyengüléseket nem követte jelentősebb hozamemelkedés az állampapírpiacokon, most azonban megtört a trend és kezdenek elszabadulni a hozamok. A mai aukción a 12 havi lejáratú papír hozama 80 bázisponttal emelkedett, ami kirívóan nagy ugrás, miközben a kereslet is rendkívül szerény volt. A befektetők tehát már a kamatemelést árazzák.

Ma reggel könnyedén áttörte a 310 forintos lélektani határt a hazai valuta euróárfolyama. Az amerikai jegybank tegnap esti döntése után úgy tűnt: a piac talán elfogadja, hogy Magyarország az amerikai pénzcsapok fokozatos elzárása ellenére sem emeli a kamatokat. Az árfolyam nem ingott meg túlzottan az éjszakai kereskedésben, szerda este az eurót 308,15 forinton jegyezték, és csütörtök reggelre ugyan 309,33 forintra emelkedett a jegyzés, de volt ennél rosszabb is már tegnap. Aztán reggel a tőzsdenyitás előtt hirtelen 310 fölé került az árfolyam, aztán egyenletesen esett. Az árfolyam elment 312-ig, és csak délután javult valamelyest, 308 körüli szintig.

Az ok továbbra is ugyanaz: a túl alacsony magyar kamat. A Fed közleményében nem hagyott kétséget afelől, hogy csupán az amerikai gazdaság teljesítménye befolyásolja további lépéseit, és nem igazán törődik azzal, ezek mit okoznak a feltörekvő piacokon, így Magyarországon.

Az amerikai pénzpumpa működését eddig kihasználó országokon – köztük hazánkon – a hét eleje óta fokozódik a piaci nyomás. Tömeges forráskivonás indult meg a kockázatosnak tekintett országokból, elsősorban ez okozza az árfolyamzuhanásokat és a kamatemeléseket. Kedd délelőtt India emelt 0,25 százalékpontot, a belpolitikai botrányokkal is sújtott törökök brutálisan, 4,5-ről 10 százalékra növelték az irányadó rátát, a dél-afrikai jegybank pedig szerda délután emelt ötről 5,5 százalékra. Az érvrendszer mindhárom országban az volt: a gyengülő deviza miatt felpörgő infláció kamatemeléssel történő megfékezésével a kisebbik rosszat választják, még ha ez növekedési kockázatokat jelenthet is.

Mindeközben Magyarországon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke éppen a további kamatcsökkentés lehetőségéről beszélt szerda kora délután az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán. Előadásában hosszasan méltatta a kormány és az új vezetésű MNB sikereit. A legforróbb témára, a feltörekvő piacokon kibontakozó devizaválságra azonban csak egy bővített mondatot szánt. Ám nem azt mondta, amit a piac várt: a forint védelme helyett arról beszélt, hogy van mozgástér az újabb kamatcsökkentéshez. Hozzátette: Magyarország helyzete nem összevethető a törökökével, mivel nálunk a folyó fizetési mérlegben többlet, náluk pedig hiány mutatkozik. A monetáris tanács külsős tagja, Pleschinger Gyula ugyan próbálta csillapítani délután a befektetőket (délután a Reutersnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az MNB figyeli a piaci fejleményeket, és megfontolja azokat, amikor dönt a kamatokról), ám nem ért el túl nagy hatást. 

Magyarország kedvező spekulációs célponttá válhatott a sorozatos kamatcsökkentések folytán. Kuti Ákosnak, az Equilor vezető elemzőjének a hasonlatával élve: a magyar lány ebben a hidegben is miniszoknyában ment az utcára, és könnyen megfázhat. A piac azokat az országokat támadja, ahol nem feltétlenül indokolt az alacsony kamatszint – mondta Kuti, hozzátéve: ha a következő két-három napban hasonló lesz a forint gyengülésének az üteme, s elérjük a 320 forintos határt, valószínűvé válik a kamatemelés.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint Matolcsy kamatcsökkentésekről szóló üzenete a jelenlegi globális környezetben teljesen elhibázott volt. A török történések arra figyelmeztetnek, hogy a piaci szereplők újabb, alacsony kamatszintű országokat tesztelnek majd. Addig jártunk a vékony jégen, míg a jelek szerint bajba kerültünk – tette hozzá. Bebesy szerint, ha lesz kamatemelés, az politikai döntés is lesz, mert a választások előtt a kormány aligha szeretne a 320 forintos euró miatt magyarázkodni.

Londoni elemzők szerint hosszú meccs várható. A 4Cast nevű pénzügyi-gazdasági elemzőház értékelése szerint „nem meglepő”, hogy a piac elkezdte megkérdőjelezni az alacsony magyar jegybanki kamat fenntarthatóságát – írta az MTI. A ház úgy véli: a piaci szereplők a magyar jegybank döntéshozóinak „komoly tesztelését” készítik elő. Szerintük várhatóan „ez a játszma nem lesz rövid”, ugyanakkor az MNB sem fogja magát „könnyen megadni”.

Ennek ellenére a piac máris elkezdte beárazni a jegybanki kamatemelést - hívta fel a figyelmet a Portfolio. A határidős kamatpiacon a két nappal korábbi 2,75 százalékról mára 3,5 százalékra emelkedett a három hónap múlva esedékes, hat hónapos határidős kamatláb megállapodás, miközben a három hónapos Bubor (budapesti bankközi kamatláb) 2,8 százalék. Ez azt jelenti, hogy a befektetők az irányadó ráta növekedésére számítanak. A portál azonban arra is emlékeztet, hogy a határidős kamatpiacon az utóbbi időben alacsony forgalom, vagyisviszonylag könnyű megmozgatni a jegyzést, így az abból kiolvasható üzenettel is érdemes óvatosan bánni.