Tovább lassít a Fed
A januári hasonló mértékű csökkentés után februártól további tízmilliárd dollárral csökken a Fed értékpapír-vásárlási programja, amelynek célja a gazdaság élénkítése, a hosszú távú kamatok alacsony szinten tartása, a jelzáloghitelek terheinek mérséklése. A jövő hónaptól – amikor már Janet Yellen áll a jegybank élén a pénteken az elnöki székből felálló Ben Bernanke utódaként – havonta 65 milliárdot költ a Fed jelzálog-fedezetű papírokra és hosszú lejáratú államkötvényekre.
A piaci elemzők eleve arra számítottak, hogy a pillanatnyi nemzetközi piaci helyzetre tekintet nélkül a Fed folytatja a mennyiségi lazítás néven elhíresült politikájának a szűkítését. Ennek oka az, hogy a gazdaság jobban teljesít. A munkanélküliségi ráta, bár még mindig magas a jegybank szerint, decemberben 6,7 százalékra csökkent, élénkülnek a beruházások, és a háztartások is többet költenek. A nyíltpiaci bizottság tagjai úgy ítélték meg, méghozzá egyhangúan, hogy 65 milliárd dollár is elegendő az említett cél eléréséhez.
A következő üléseken várhatóan hasonló ütemben normalizálja a monetáris politikát a Fed, de attól függően, mit mutatnak az adatok, vagyis a jegybank nem kötelezte el magát, hogy mindenképpen mérsékli a vásárlások összegét minden következő ülésén.
A közlemény megismétli: az irányadó kamat a jelenlegi nulla százalékhoz közeli szinten marad, amíg a munkanélküliség meghaladja a 6,5 százalékot, és az infláció fél százaléknál nagyobb mértékben nem lépi túl a kétszázalékos célt. Ám az infláció üteme jelenleg jóval e cél alatt marad, így a kamatot is a mostani szinten tarthatja a Fed akkor is, ha a munkanélküliség 6,5 százalék alá esne, de az infláció üteme nem érné el a két százalékot.
A döntés bejelentése után a nemzetközi piaci jegyzésben a forint újra gyengült. Míg a délelőtti látványos gyengülés nyomán egy euróért 310 forintot is kellett adni, délután 308 forinton állt az európai közös pénz árfolyama, de a Fed közleményének közzététele után a 309-es szinthez közeledett.
Az utóbbi napokban nagyfokú idegesség jellemezte a feltörekvő piacokat, igaz, nem válogatás nélkül. A politikai vagy/és gazdasági okok miatt sérülékenynek számító argentin, török, dél-afrikai, orosz valuta gyengült, s velük a magyar is. A befektetők gondolkodásában összetorlódnak a Fed lépéseinek várható következményeként vélhetően csábítóan emelkedő amerikai hozamszint hatásai és egyes feltörekvő országokban tapasztalható bizonytalanságok, amelyek hirtelen megnövelték a kockázati felárakat. A török és a dél-afrikai jegybank például kedden éjjel, illetve szerdán drasztikusan kamatot emelt, de korlátozott sikerrel. A bizonytalanság meglátszott a londoni, a frankfurti és New York-i tőzsdék indexeinek lefelé ereszkedésében is, míg a biztos menedéknek számító eszközök felé is fordult a nemzetközi pénzáram, az arany unciánkénti ára például egyszázalékos erősödés után 1262 dollárra kapaszkodott fel.