Miután az eddig rezsicsökkentés-lázban égő Fidesz számos megkeresést kapott a tárgyban, hogy a nemzetközi olajárak megfeleződése folytán miért nem csökkentik a háztartások rezsijét, a közműhivatal - egy pillanatra fellebbentve a fátylat a hazai energiaárképzés bonyolult világáról - közölte: a nemzetközi olajárak alig hatnak a hazai gáztarifára. Ez egyértelműen a rezsicsökkentés elmaradásának alátámasztásaként értelmezhető.

A lakosság és a kisvállalkozások többsége által használt importgáz árképletében a nemzetközi olajár csak 25 százalékos súllyal szerepel - közölte a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH). Hazai tárolóból kinyert gáz esetén ez az arány mindössze 10 százalék - teszik hozzá.

Ellenben az importgáz ára 75, a tárolóból kinyerté pedig 90 százalékban a nyugat-európai gáztőzsdéktől függ. A tárolói gázt még tavalyi árakon szerezték be - teszik hozzá.

Rögzítik, hogy a lakossági tarifákat (a hazai kitermelésű gáz árával együtt) Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter határozza meg, a hivatal pedig csak javaslatokat tesz.

A fideszes rezsiharcban még idegenül csengő, szakmai hangvételű közlés leginkább csak fokozza a hazai energiaárakról szóló évtizedes vitát. Az elmúlt évekig a szakhivatal és a kabinetek is rendre azt hangoztatták, hogy a hazai lakossági energiaárak a nemzetközi olajárakat követik. Az elmúlt évek során azonban számos, egymásnak tételesen ellent mondó dezinformáció szivárgott ki arról, hogy az orosz import, avagy a hazai lakossági gázár milyen mértékben "veszi figyelembe" a nemzetközi olaj- illetve gáztőzsdék mozgását. Néhány hete három hazai szakértő e tárgyban tényként három, egymásnak szögesen ellent mondó változatról számolt be lapunknak. (A MEKH pedig csak annyit közölt, hogy vizsgálódnak.) Tegnap egy forrás éppenséggel úgy vélte, hogy az árban 55 százalék az olaj- és 45 százalék a gázpiaci arány. Ehhez képest a hazánkat továbbra is túlnyomó részben ellátó orosz Gazprom még néhány héttel ezelőtt is azt közölte, hogy vevőinek többsége továbbra is teljes mértékben olajáralapon vásárol. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor kormányfő február közepi, a gázszállításokról szóló tárgyalásaik kapcsán az árképletek kiszámítási módját nem hozták szóba.

Ettől még a MEKH-közlés bizonyára valós adatokon nyugszik, de nincs ok más forrásokról sem az ellenkezőjét feltételezni. Így tehát alapos okkal feltételezhető, hogy a meglévő képletekből minden érdekelt a szándékolt sugallatához leginkább illő elemeket emeli ki, míg a többit elhallgatja. Így például a MEKH-közlés láthatóan nem értekezik az orosz gáz Magyarország által kifizetendő tényleges áráról, csupán arra szorítkozik, hogy a magyar kormány különböző árfolyamokat milyen arányban "ismer el" a lakossági gázárban. Ha tehát az oroszok - saját bevallásuk alapján - valójában már csökkentették a gázárunkat, a magyar kormány viszont ezt nem "ismeri el" a lakossági tarifában, akkor ennek haszna az importőrcégnél - történetesen az állami MVM-nél - gyűlhet fel. Erről azért nincs pontos információ, mert az MVM - a MEKH saját bevallása szerint is - titkolja a hatóság elől, pontosan mennyit fizet az orosz gázért.

Rendszertelen időközönként hasonló, egymásnak tételesen ellent mondani látszó "tájékoztatások" hangzanak el a Magyarország által az oroszoknak fizetendő gáz tényleges áráról is. Pedig itt is szinte kizárt a szándékos vagy véletlen tévedés: a bonyolult képletekből kiragadott adatok mindig a szándékot támasztják alá. Ennek kitűnő táptalajául szolgál, hogy az adat amúgy titkos.

A MEKH-közlés felépítése az energialobbi megszokott áremelési érvelésmódjára emlékeztet. Eszerint arról részletes képet kaphatunk, hogy a hazai díjra milyen csekély mértékben hat egy közismert és zuhanó ár, ám a díjakat ténylegesen meghatározó elemek mozgásáról és hatásáról nem közölnek adatot. Ebből az a látszat kél, mintha azok mozgása legalábbis nem támasztana alá további rezsicsökkentést, ami kevéssé valószínű.