Rendkívül fontos döntést hozott az Európai Bíróság: kimondta, hogy szállást és étkezést, valamint kommunikációs lehetőséget akkor is biztosítani kell a légijáratok külföldön rekedt utasainak, ha a járattörlést olyan rendkívüli körülmények okozták, mint a vulkáni hamufelhő miatti légtérzár. Erre az ellátásra a fapadosok is kötelezettek, s utólag is be lehet vasalni rajtuk a költségeket – igaz, csak az ésszerűség mértékéig, erről pedig a nemzeti bíróságok dönthetnek. Vagyis, a jövőben az utas nem köteles a képen látható körülmények között tölteni az éjszakákat, akkor sem, ha áll a légi forgalom. Mondjuk más kérdés, hogy naponta 18000 törölt járat utasait fizikailag hogy lehetséges elhelyezni...

Az ítélet alapján rendkívül sok peres eljárás indulhat a diszkont cégek ellen, amelyek a hóviharok, vagy más kaotikus viszonyok közepette a legtöbb esetben minimális ellátást biztosítanak a reptéren ragadt utasaiknak. Arról a legritkább esetben hallani, hogy a diszkontok szállodát vagy étkezést biztosítanak ilyenkor – pedig a mostani döntés megerősíti, hogy ez kötelességük. Most tehát mindazok leverhetik a költségeiket a társaságokon, akik ilyen esetekben nem vállalták a tábori körülményeket a reptereken és szállodába vonultak – a sikeres perek feltétele persze, hogy meglegyen a megfelelő dokumentáció, valamint az is, hogy ésszerű költségekről nyújtson be számlát az utas. Az ugyanis aligha elvárható, hogy a például a Ryanair ötcsillagos szálloda árát térítse meg. Az is fontos ugyanakkor, hogy a jövőben hasonló esetekben a légitársaságnak gondoskodnia kell ilyen ellátásról – ez elemi érdeke, lévén, sokkal kevesebbe kerül, ha ő helyezi el az utast, mintha utólag téríti meg a költségeit. Persze, ha a cégek abban bíznak, hogy 10-ből kilenc ember nem fog jelentkezni a költségeiért, az már ízlés és jóérzés kérdése.

Mint ismert, az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt 2010. április 15. és 22. között több tagállam légterét lezárták a légi járműveket fenyegető veszély miatt.D. McDonagh a 2010. április 17-i Faro–Dublin járat egyik utasa volt, amelyet töröltek. A járatok csak április 22 én indultak újra, és D. McDonagh csak a 24.i gépre fért fel. Addig a Ryanair egyáltalán nem biztosított neki ellátást, ezért a költségei megtérítését kérte, az öt napra 1130 euró értékben, amely összeget étkezésre, frissítőkre, szállodára és közlekedésre költött. Mivel a Ryanair nem fizetett, az utas pert indított az ír bíróságnál.

Az uniós jog szerint a légi fuvarozó köteles ellátást, valamint kártalanítást nyújtani az utasoknak a légi járatuk törlése esetén. Az ellátásról a szabályok úgy rendelkeznek, hogy azt a fuvarozónak akkor is biztosítania kell, ha a járat törlését rendkívüli körülmények okozták, azaz olyan körülmények amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A kártalanítási kötelezettsége alól ilyen esetben mentesülhet a légi fuvarozó, ha bizonyítani tudja, hogy légi járat törlését ilyen körülmények okozták – de a bizonyítási teher akkor is rajta van.

A jogvitában eljáró dublini bíróság azt kérdezte az EU bíróságától egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében, hogy a vulkánkitörés miatti légtérlezárás a „rendkívüli körülmények” fogalma alá tartozik e, amely esetben a légi fuvarozó köteles ellátni az utasokat, netán épp ellenkezőleg, olyan a „rendkívüli körülményeket” meghaladó szituációt jelentenek, amelyek mentesítik a fuvarozót az utasok ellátására vonatkozó kötelezettsége alól.

A Bíróság ítélete egyértelmű: az uniós jog nem ismeri el a „rendkívüli eseményeken” kívül a „különösen rendkívüli” események különálló kategóriáját, amelyek következtében a légi fuvarozó teljesen mentesülne az ellátás kötelezettsége alól. Tehát az olyan esetek, mint az európai légtér egy részének lezárása az Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt, nem mentesítik a légitársaságokat. A Bíróság pontosítja, hogy a rendelet egyáltalán nem tartalmaz időbeli vagy pénzbeli korlátozást az azon utasok ellátására vonatkozó kötelezettség esetében.

Így tehát a cégeknek a teljes időszak alatt el kell látniuk az utast, amíg haza nem tudják őt juttatni. A Bíróság hangsúlyozza, hogy az utasok ellátása különösen fontos az olyan „rendkívüli körülmények” bekövetkezésekor, amelyek hosszú ideig tartanak, és éppen a légi járat törlése miatti várakozási idő rendkívüli hosszúsága esetén van szükség annak biztosítására, hogy azon utas, akinek a légi járatát törölték, a teljes várakozási idő alatt hozzáférhessen az alapvető szolgáltatásokhoz.

A légitársaságok sok esetben azzal védekeztek, hogy az a kötelezettség óriási pluszköltségeket okoz nekik, ám a bíróság kimondja: a fogyasztók védelmével kapcsolatos célkitűzés jelentősége igazolhatja az egyes gazdasági szereplők által elszenvedett – akár jelentős mértékű – hátrányos gazdasági következményeket. Egyébiránt, a légi fuvarozóknak mint körültekintő gazdasági szereplőknek előre kell látniuk az ellátási kötelezettségük teljesítéséhez kapcsolódó költségeket, s így nyilván arra el is kell különíteniük pénzösszegeket.

A Bíróság hangsúlyozza, hogy amennyiben a légi fuvarozó nem tartotta tiszteletben a légi utas ellátására vonatkozó kötelezettségét, az utóbbi számára csak azokat az összegeket lehet kártalanítás címén megtéríteni, amelyek az egyes ügyek sajátos körülményeire tekintettel szükségesnek, megfelelőnek és ésszerűnek bizonyulnak annak érdekében, hogy pótolják az említett utas légi fuvarozó általi ellátásának elmaradását, aminek értékelése a nemzeti bíróság feladata.

Ha tetszett a post, like-olj itt.