Ha nem veszélyes, miért tiltják? Miért nincs 2013-ban Wifi a repülők többségén? Immár lehet használni a repülőn a legtöbb kütyüt – amióta az amerikai hatóságok enyhítettek saját szabályozásukon. A JetBlue és a Delta már be is vezette a lazább szabályokat saját járatain, hiába no, készültek.

Mindezzel a szabályozás egyrészt évtizedes adósságának tett eleget, másrészt, komoly üzletet is generál a légitársaságoknak, harmadrészt pedig: a nem megfelelő kommunikáció miatt elég nagy káoszt is okoz. – A fedélzeti wifi és a mobil eddig sem jelentett veszélyt a repülőgépre, akkor miért korlátozzaák a használatát? – teszik fel egyre többen a kérdést, ezért gondoltam, leírok pár gondolatot és eloszlatok pár félreértést, mert a sajtóhírek alapján az sem tiszta, hogy az amerikai szabályozás alapján mit lehet és mit nem.

Mit is engedélyezett most az amerikai hatóság? Nem a fedélzeti telefonálást. Nem a wifit, hanem a hordozható elektronikus eszközök használatát gate to gate, azaz kaputól kapuig. Mindezt pedig, nem általános érvénnyel. Mit jelent ez?

Az utasoknak jó ideje jelent komoly bosszúságot, hogy fel- és leszállás közben nem lehet használni a mobilt, pda-t, tabletet, e-book olvasót, laptopot. Nem kell részletezni, mennyire bosszantó, ha felszállás közben olvashatok papírkönyvet, de nem nézhetem a Kindle kijelzőjét. Ha nem hallgathatom kedvenc zeneszámaimat, vagy nem nézhetek egy videót a mobil kijelzőjén, offline, holott, már megannyi alkalommal láttam a biztonsági videót, s kifejezetten segítene, ha leköthetném magam fel- és leszállás közben. (Például, ha ez stresszt okoz az utasnak.)

Ez régi adóssága a repülési szektornak, de mint minden hasonló folyamatra, elsősorban a biztonság miatt, erre is – külső szemmel nézve – rendkívül lassan reagált. A háttérben persze folytak a kutatások, tesztek, de a lényeg, évtizedes szakadék tátong még ma is a digitális eszközök társadalmi elterjedtsége és a repülési szabályozás között.

Fel- és leszállás közben a rádiós- és szórakoztató eszközöket azért nem engedélyezték, mert egyszerűen biztonsági kockázatot láttak abban, ha valaki zenét hallgat a repülés legkritikusabb szakaszaiban, nem hallja a személyzet utasításait, nem látja a safety procedure-t, ne adj isten, ha evakuálni kell a gépet, inkább a laptopja megmentésével fog foglalkozni, mintsem, hogy iszkoljon, ahogy kell. Sorolhatnám még az érveket napestig, van bőven. A biztonságra való törekvés e módja azonban mindinkább hátrány lett, s bizonyos szempontból, nevetséges is. Mindehhez persze az utasszám robbanásszerű növekedése is szükséges volt, azaz, hogy kialakuljon egy olyan társadalmi berendezkedés, amelyben több millióan heti- sőt napi szinten ülnek repülőgépre.

Ráadásul, időközben kifejlesztették a fedélzeti wifit is, ma már egy sor légitársaság gépein öt- tíz dollárért csatlakozhatunk az internetre. Ennek megteremtése hatalmas befektetés volt a légitársaságok részéről, egyszersmind, hatalmas bevételi lehetőség is, s a repülőgépgyártók, azáltal, hogy bevezették ezeket a rendszereket a gépeken, tulajdonképpen elismertéék, hogy ezek nem jelentenek veszélyt.

Most tehát azt engedélyezték, hogy a PED-ek, azaz (personal electronic device – mobil, tablet, PDA, e-book olvasó, laptop) nevezzük őket kütyüknek, használhatók repülés közben, bármikor.

DE:

- a mobilok nem csatlakozhatnak a rádiótelefon-hálózatra, ezt a funkciót ki kell kapcsolni! Ez nem egyenlő a flight mode-dal, mert a készülékek többségén a flight mód minden rádiós kommunikációt kikapcsol, miközben a wifi és a kis hatókörű bluetooth engedélyezett, azokat vissza lehet kapcsolni a legtöbb telefonon. A lényeg: a mobil kommunikácó nem engedélyezett. Továbbra sem lehet tehát telefonálni.

- Kérdés: mi lesz a Wifi alapú hangátvitellel? Ezt egyrészt terrorellenes okokból korlátozhatják, másrészt, mert a telefonálgató utasok zavarják utastársaikat.

- Minden eszközt a fel- és leszállás idejére biztonságosan el kell helyezni az ülések zsebében (vagy a sajátunkban) a fel- és leszállás idejére. Vagyis, guruláskor mindent szabad, de abban a kritikus pár percben továbbra is biztonságosan rögzíteni kell ezeket az eszközöket.

- Lehet használni bluetooth eszközöket, wifi billentyűzeteket, de továbbra sem szabad használni például távirányítós játékokat.

Az amerikai szabályozásra természetesen reagál az EU is, ami jó hír a Norwegian utasainak, de vezeti be a fedélzeti netet a Lufthansa, a KLM és több más légitársaság is. A szabályozás hatással lehet a Wizz Air politikájára is, amely jelenleg még flight módban sem engedi a telefonok használatát, s a személyzet bizonyos esetekben elég rigorózusan be is tartatja a szabályokat. A tavasztól visszatérő Vueling is bevezeti a Wifi szolgáltatást. Sajnos, mivel az Európai légitársaságok veszteségesek (kivéve Lufthansa, Ryanair, Wizz Air), mifelénk lassabban fog terjedni az inflight net, de ez másik téma.

Az amerikai hatóság a következőkre hívja fel a figyelmet:

A biztonság továbbra is elsődleges prioritás!

Ez a szabályozás nem azonnali és nem általános érvényű! Minden légitársaság hozhat szigorúbb szabályokat és időbe telik, mire bevezetik a napi folyamataikba!

A biztonsági bemutató alatt továbbra is javasolják, hogy az utas figyelje a személyzet előadását, vagy a monitort.

Továbbra is minden körülmények között be kell tartan a személyzet kérését, utasítását.

Amikor az időjárás rendkívül rossz (kevesebb, mint a járatok egy százaléka), s a pilóták speciális leszállási eljárás szerint teszik le a gépet, továbbra is megtilthatják az eszközök használatát.

Ha tetszett a post, vagy kérdésed van, gyere a facebookra és tedd fel!