Kétszázezer dollár bírság és egymillió dollár kártérítés: az ügy súlyához képest erre a jelképes összeg megfizetésére kötelezte egy francia bíróság a Continental amerikai légitársaságot (és egy szerelőt), amely az ítélet szerint felelős a 113 életet követelő tragédiáért. A szinte nevetsége összeg mellett az ítélet egy másik szépséghibája, hogy a helyzet korántsem olyan egyértelmű, mint ahogy a bíróság leírja. Amire egyébként igen sokat kellett várni: a Concorde több, mint 10 éve zuhant le.

További részletek, VIDEÓVAL!

Száz utas, többségükben tehetős német turista, kilenc fős személyzet, s a földön négy ember esett áldozatul a szörnyű katasztrófának, amely a kereskedelmi forgalomban máig egyedüliként alkalmazott, s presztízs-fejlesztésként kezelt Concorde féléves állását, majd végül – az időközben bekövetkezett légiipari válság hatásaként is – a végleges forgalomból való kivonását eredményezte.

Az ügy jól mutatja, hogy a bírósági ítélkezés tőlünk nyugatabbra sem mindenkor példás. Például azért, mert az elsőfokú ítélet a 2000, július 25-i katasztrófa után több, mint tíz évvel született. Hosszú évek teltek el azóta is, hogy a légibalesetet vizsgálók azzal a megállapítással zárták le a jegyzőkönyvüket, hogy a katasztrófát egy a kifutón heverő fémdarab okozta, amely a Continental előtte felszálló gépéről hullott le, felszakítva a robogó szuperszonikus gép abroncsát, amely viszont a gép tankját sértette meg, így a kiömlő kerozin meggyulladt, amely végül az épp levegőbe emelkedő utasszállító pusztulásához vezetett.

Tekintsünk el attól, hogy ezt a forgatókönyvet máig sokan vitatják, s különböző vad elméleteket gyártanak a balesetről. Végeredményben, amit a vizsgálók leírtak, azt hivatalos fórumokon komolyan nem támadták meg, tehát vegyük úgy, hogy jól adja vissza az eseményeket.

Az első fokon megítélt összeg szinte nevetséges: a büntetés is, valamint a kártérítés is: az Air France 4590-es járatát teljesítő repülő ugyanis sokkal többet ért, mint egymillió euró, ráadásul további kár, hogy az eset végül a teljes Concorde flotta leállításához is vezetett. A légitársaság biztosítója pedig ennél lényegesen többet fizetett ki az elhunytaknak.

Feltűnő, hogy a bíróság egyáltalán nem marasztalta el a francia légitársaságot, mint üzemeltetőt, és az Aerospatiale céget, a gyártót sem, amely brit-francia kooprodukcióban építette a repülőt. Ami már csak azért is érdekes, mert a katasztrófa után a gép üzemanyagtartályát megerősítették, a futóművét pedig módosították, és fél év kihagyás után a Concorde újra szolgálatba állt. A baleset vizsgálói ugyanis ezt javasolták. Ez a szakértők szerint utalhat konstrukciós hiányosságokra is, hiszen az abroncs más miatt is megsérülhetett volna.

Az amerikai vállalat fellebbezett az első fokú ítélet ellen.