Isztambuli járatot indít a Wizz Air augusztus másodikától, hetente négyszer, jövő tavasztól pedig naponta - jelentette be a diszkont légitársaság. Hétfőn, szerdán és pénteken háromnegyed tízkor indul a járat Budapestről a Sabiha Gökcen repülőtérre, vasárnap pedig 11.25-kor. Visszafelé 13.10-kor indul a gép, kivéve a vasárnapot, amikor 14.50-kor, azaz, nagyon kényelmes menetrendet rakott össze a légitársaság például azoknak, akik egy hosszú hétvégét szeretnének eltölteni a török fővárosban. Az első hetekre csomagdíj nélkül 35 ezer forintért lehet jegyet vásárolni, de később vannak olcsóbb tarifák is, ősz végére találtunk 12 ezer forintos retúrjegyet.

A járatindítás azt is jelenti, Váradi József vezérigazgatónak sikerült kilobbiznia, hogy a légitársaság repülhessen Isztambulba menetrend szerint. Ezen több mint egy éve dolgoztak. Tavaly jelentették be először (akkor a hatóság helyett), hogy megkapták a kijelölést magyar részről az útvonalra. Aztán kiderült, hogy a török hatóságok nem ismerték el a céget magyar tulajdonúnak, s emiatt vonakodtak kiadni az engedélyeket.

Piacot ismerő forrásaink szerint a hosszas huzavona miatt Váradi József vezérigazgató már maga is a bizonytalan "fiókba" tette az isztambuli járatnyitást. Egy sajtóbeszélgetésen maga Váradi is azt mondta, hogy nem tud mit mondani a török járatról, mert az ottani hatóságok nem közölték a késlekedés konkrét okát, egyszerűen csak húzódik az ügy. Sejttette, hogy más szempontok is lehetnek a háttérben, mint pusztán jogiak. Ám miután Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Magyarországon járt, felpörögtek az események, és végül a Wizz Air megkapta az engedélyt.

A járat komoly fejlődési lehetőséget jelent a tavaly Budapestről 1,8 millió utast fuvarozó Wizz Air-nek: a légitársaság idén hetvenezer, jövőre pedig száznegyvenezer utasra számít az isztambuli járatokon. A cég a moszkvai jóváhagyásra is vár, de azokról sincs még döntés, annak ellenére, hogy orosz lapértesülések szerint Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár moszkvai útja alatt szorgalmazta a Wizz orosz fél általi elfogadását.

A légitársaság egyre komolyabb együttműködést folytat a magyar kormánnyal. A bakui jratnyitás iparági forrásaink szerint inkább stratégiai célok, mintsem valós utazási igények hívták életre, erre utal, hogy a járatot Szijjártó és Váradi József vezérigazgató közösen jelentette be. Közös fellépés volt annak közlése is, hogy a Wizz nyolc Airbus A320-asát egy kínai lízingcég finanszírozza majd, s ezen a tájékoztatón már maga Szijjártó Péter beszélt a Wizz Air flottabővítési terveiről. (A jelenleg 44 Airbus A320-as repülőgéppel üzemelő társaság jövő ilyenkorra hatvanra bővítené a flottát.) Váradi József cége hamarosan Dubai-ba is repül majd, a hamarosan az utasforgalom előtt is megnyíló Dubai World Central repülőtéren ők lesznek az első légitársaság.

A szóban forgó repülési jogok másik oldali elismerése török és orosz oldalon is részben arról szól: a kétoldalú légügyi egyezményekre hivatkozva az államok hatóságai védik saját nemzeti légitársaságuk piacát. Az egyezmények egyik értelmezése szerint ugyanis nem elegendő a magyar oldalról kijelölt cégnek magyarországon bejegyzettnek lenni, de magyar tulajdonban is kell lennie. (Ez a Wizz esetében nincs így.) Vagyis: a jóváhagyáshoz iparági szakembereink szerint politikai és vagy üzleti megegyezésnek kell születnie a cégek és az államok között.

Alighanem az isztambuli jog esetében is ez történt, ugyanis a magyar állam is pozícóban volt. A Turkish Airlines ugyanis a malév csődje óta napi két járatot üzemeltet Budapestre, de hol heti tíz, hol ideiglenesen heti 14 járatra kapta meg az engedélyt a magyar hatóságoktól, erre pedig nem lehet biztonságosan menetrendet építeni. Meg nem erősített értesüléseink szerint a magyar oldalon a napi két járat állandó jóváhagyását a magyar fél nem hivatalosan - informálisan - ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a Wizz Air kapjon engedélyt.

(A cikk megjelent a Nol.hu-n is.)