Vérengző cinegék a Bükkben
A szelídnek ismert éneklesmadár megdöbbentően véres táplálkozási szokását először egy magyar ornitológus, Estók Péter látta meg 1996-ban. Az egyik hazai barlangban megfigyelt cinege akkor éppen egy denevért falt fel. Estók Péter időközben a német Max Planck Intézet munkatársa lett.
A közelmúltban denevérkutató kollégájával, Björn Siemers-sel visszatért a Bükk hegységbe, ahol további denevérfaló cinegéket találtak. Összesen tizennyolc esetet dokumentáltak a vizsgált két kora tavaszi időszakban a kutatók. A cinegék a denevérek többségét már a barlangban felfalták, de néhányat a közeli fák ágain csontoztak ki.
A kutatók szerint a denevérek még élnek, amikor a cinegék elkezdik felfalni őket, de nem sokáig, mert az énekesmadarak egy jól irányzott csőrcsapással szétütik a koponyájukat. A madarak mindent lecsipkednek a csontról, az agyat, az izmokat, a belső szerveket is.
A szerencsétlen denevérek azért nem tudnak elmenekülni, mert a téli álmukból ébredezve nem tudnak kellő hatékonysággal védekezni. Ennek ellenére hatalmas teljesítmény az egyébként csak kukacokat fogyasztó cinegéktől, hogy elejtenek egy ilyen nagy állatot. Gareth Jones bristoli kutató sem tudja mire vélni a cinegék megdöbbentő étkezési szokását.
Mindenesetre Lengyelországban is beszámoltak hasonló esetről, de eddig kizárólag a bükki vérengzőket sikerült megörökíteni.
