Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. Amit 1999-ben sokszor megírtunk, ma is igaz: a Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb, ám 400-szor közelebb is van. Kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja. Részleges napfogyatkozás esetén a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el.

Teljes napfogyatkozásnál a kitakarás sávja mindössze 100-200 kilométer széles. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc. Most mindössze 2 perc 47 másodperces lesz a jelenség, legalábbis a Feröer szigetekről, vagy a Spitzbergákról nézve. Budapesten a jelenség 9:39:32-kor kezdődik, háromnegyed tizenegykor a napkorong 58 százalékát takarja el a Hold, s a napfogyatkozás 11:59:47-kor ér véget.

Aki megfelelő védőeszköz nélkül néz a Napba, maradandó szemsérülést szenvedhet, akár meg is vakulhat. A Magyar Csillagászati Egyesület ezért azt tanácsolja, hogy távcsöves észleléskor csak stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk, és nem biztonságos a kormozott üveg, a fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film, továbbá a napszemüveg sem. Huzamosabb ideig azonban egyik napszűrővel se nézzük a Napot. Elegendő 5-10 percenként „ellenőrizni” a fogyatkozást.

A következő Kárpát-medencei teljes napfogyatkozásra 2081. szeptemberig kell várni. 2071 júliusában pedig gyűrűs napfogyatkozást láthat, aki megéri.

A napfogyatkozás akár 30 gigawatt (GW), azaz 15 paksi atomerőmű kapacitásának megfelelő, napelemek által termelt villamos energia kiesését jelentheti Európában, ahol mintegy 90 gigawattnyi napelemes villamosenergia-termelő kapacitás áll rendelkezésre.