Különlegessége abban áll, hogy kétmilliárd éve nem mutálódott. A kénes környezetben élő mikrobát Ausztrália partjainál találták a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) folyóiratban publikáló kutatók. Ők maguk sem értik, hogy miként élhetett túl öt tömeges kihalást a Földön, de a mikroorganizmus léte Charles Darwin evolúciós elméletét is alátámasztja.

A szabad szemmel nem látható lényeket Nyugat-Ausztrália partjai mentén találták meg. Majd ugyanebből a térségből származó 2,3 milliárd éves kőzetekben is megvizsgálták a kőbe zárt mikrobákat. A kutatók legnagyobb meglepetésére a most élő és 2,3 milliárd éve élt lények felépítése semmit sem változott.

„Elképesztő, hogy több mint kétmilliárd éve változatlan ez a mikroorganizmus. Ez azt jelenti, hogy a Föld 4,5 milliárd éves létének közel fele alatt nem történt olyan esemény, ami változásra kényszerítette volna" – nyilatkozta a chinatopix.com-nak J. William Schopf, a UCLA professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Charles Darwin tévedett? Nem. Darwin azokra a fajokra fókuszált, amelyek kényszerből átalakultak az őket érő környezeti hatások miatt. Ám, ha egy faj olyan környezetet talál, ahol ő az egyeduralkodó, ahol nincs versenytárs, nincs miért megváltozzon. „A biológia alapszabálya szerint akkor van változás, ha módosulnak a fizikai, vagy a biológiai körülmények. Ez a mikroorganizmus kiválóan alkalmazkodott a maga egyszerű és nagyon stabil biológiai környezetéhez" – állítja Schopf, aki szerint ez esetben is bizonnyal voltak mutációk, de azok nem segítették a lény fennmaradását, így nem öröklődtek tovább.

A kutatást azért finanszírozta a NASA Asztrobiológia Intézet, hogy megértsék, milyen különleges környezetben jöhet létre élet.