Valahogy így vált le a Philae a Rosettáról ESA

Magyar idő szerint délelőtt tíz óra három perckor levált a Philae nevű leszállóegység az Európai Űrügynökség Rosetta műholdjáról, mely a Földtől 510 millió kilométerre kering a jeges kődarab körül. A robot, melyen magyar műszerek is vannak, köztük a leszállóegység fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépe, mintegy hétórás út után, hazai idő szerint öt óra körül landol az üstökösön. Ilyen közelről még soha nem sikerült megfigyelni effajta égitestet, de a misszió sok más tekintetben is egyedülálló.

Az Európai Űrügynökség darmstadti irányítóközpontjában ülő szakemberek éjjel még egy komoly problémával is szembesültek, elromlott a Philae tetejére szerelt fúvóka, amely segítette volna a landolást, hajtóműve az égitesthez nyomta volna a robotot, amely a rögzítőkapcsok működésbe hozása mellett azonnal hozzácsavarozza magát a kőzethez. Az irányítók ennek ellenére az indulás mellett döntöttek.

A Rosetta útja ESA

Így a szakemberek már csak ez utóbbi két lehetőségben bízhatnak, s ahogy lapunknak Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont űrfizikusa, a program résztvevője, aki jelenleg Darmstadban figyeli az eseményeket, elmondta, ötven-ötven százalék az esély a sikerre.

A landoló egység, melyen kamerák és műszerek is vannak, leghamarabb kettő-három körül küld fényképeket, telemetriás jeleket azonban már küldött.

Mivel az üstökösök a Naprendszer születésének idejéből fennmaradt égitestek, a program célja, hogy az alakjáról tréfásan gumikacsának nevezett üstökös elemzéséből következtessen a Naprendszer kialakulásának folyamatára.