Űrszondát indított Japán a Vénusz kutatására
A Japán Űrügynökség (JAXA) által épített Akacukit a Tanegasima Űrközpontból a japán H-2A hordozórakéta segítségével indították. A szonda várhatóan 2010 decemberében érkezik meg a Vénuszhoz, melyet bolygó körüli pályáról jelenleg is vizsgál az európai Venus Express. A két űrszonda közös kutatása nagyszerű lehetőséget biztosít a Vénusz légkörének vizsgálata számára.
A bolygó felszínén a légnyomás a földi légnyomás 90-szerese, a főként szén-dioxidból álló légkör pedig olyan erős üvegházhatást hozott létre, hogy a Vénuszon az 500 Celsius fok körüli hőmérséklet sem ritka. Ugyanakkor a légkörön optikai tartományban nem látni át, a felszínről eddig csak a leszálló űrszondák panorámaképei és néhány keringőegység radarképei árultak el információt.
Ezeken a radarképeken hatalmas vulkánok tűntek fel, ám arra, hogy ezek a vulkánok napjainkban is aktívak lennének, sokáig nem volt bizonyíték, és ma is csak közvetett mérések utalnak arra, hogy a Vénuszon ma is eleven lehet a vulkáni tevékenység. A szakemberek azt várják, hogy az Akacuki szonda rendkívül pontos, a légkör összetételére utaló méréseiből kiderülhet, valóban van-e vulkanizmus, illetve hogy az milyen mértékű, milyen gyakran történhetnek vulkánkitörések; ilyen alkalmakkor ugyanis kimutatható mértékben változna meg a vulkán környezetében a légkör összetétele.
Ám más kérdések is megválaszolásra várnak. Hogyan lehetséges, hogy – noha a Vénusz mintegy 243 földi nap alatt fordul meg egyszer a tengelye körül – a légköre mintha 24 óra alatt megkerülné a bolygót, hatalmas felsőlégköri szeleket hozva létre. A kérdések megválaszolása komoly kihívást jelent a kutatók számára, akiknek a munkáját jelentősen megkönnyítheti, hogy az európai Venus Express mellett a japán Akacuki is hamarosan bekapcsolódik a bolygó kutatásába.
Külön érdekesség, hogy a tegnapi starttal a hordozórakéta nem csak az Akacukit, hanem további kisműholdakat, továbbá egy másik űrszondát, az IKAROS-t is elindította. Az IKAROS feladata, hogy első alkalommal tesztelje a Napból érkező fény nyomásának elvén működő napvitorlás koncepcióját a bolygóközi térben. Sok tanulmány szerint a napvitorlások jelenthetik a megoldást a csillagközi utazás megvalósításához.
