A Philae akkumulátorait csak mínusz 5 Celsius-fok fölött lehet tölteni, még a kiválasztott leszállóhelyen is minden ciklus azzal kezdődött volna, hogy fűtik az akkukat. Ám a leszállóhelyet alig több mint egy órán át süti a Nap, ezért a mínusz 60, mínusz 50 fokos hőmérsékleten még a napelemekre eső kevés napsütés energiájával sem tölthetők a telepek. Ha a Naphoz közeledve a környező talaj és a szonda mínusz 5 fok fölé melegszik, fűtés nélkül is tölthetők az akkuk.

A szakemberek abban bíznak, hogy akkor a Philae magától újraéled. A jelenről összefoglaló anyagot közlő BBC szerint az irányítók most arra várnak, hogy a mosógép méretű leszállóegység magától életjelet adjon. Erre heteken belül sor kerülhet, míg a remélt (teljes értékű) kommunikáció legkorábban májusra várható.

A Philae landolása nem sikerült tökéletesre a koszos jégkockán, hiszen nem működött az a fúvóka, amely érkezéskor az üstököshöz szorította volna az űrszondát. Emiatt az kétszer visszapattant, de végül talajt fogott az „Abydos” nevű sötét árokban – nem messze a gumikacsa alakú üstökösmag tetejétől. A leszállóhelyként egy 350 méter hosszú és 50 méter széles téglalapot lőttek be, de hiába vizsgálták át a régiót, az anyaszonda (Rosetta) felvételein nem látták a Philae-t.

„Pontosabban több Philae-t is láttunk, ami baj, hiszen azt jelenti, hogy nem tudjuk megkülönböztetni a felszíni tárgyaktól” – mondta a brit lapnak Stephan Ulamec, az ESA munkatársa. Katonai szakértőket is hívtak, de hiába. Más feladat egy űrszonda megtalálása, mint álcázott tankok kiszűrése.

A Naptól jelenleg 364 millió kilométerre haladó üstökös az európai szakemberek szerint hamarosan magától jelzi helyzetét és küldi mérése adatait. A Rosetta jelenleg 30 km-es távolságban kering a magtól, de február 14-én mindössze hat kilométerre lesz tőle. Igaz, nem a leszállóegység nyugvóhelye felett repül el.