Az ősi holdkőzetekbe zárt víz földi eredetére utaló bizonyítékot találtak a Milton Keynes-i Open University munkatársai. Jessica Barnes a kutatás vezetője és csapata, a Hold világos, szárazföldi területeiről származó kőzetekbe zárt víz összetételét vizsgálták.

Míg az eddigi vizsgálatok a fiatalabb vulkanikus kőzetek víztartalmának mérésére összepontosítottak, addig a jelenlegi kutatás célpontjai a rendelkezésre álló legősibb, szárazföldi területekről származó holdkőzetek voltak. Barnes és munkatársai az Apollo-17 űrhajósai által gyűjtött minták víztartalmát és hidrogénizotóp-összetételét vizsgálták. Ezek a kőzetek vulkanikus eredetűek, és apatit kristályt tartalmaznak. Az apatit olyan illékony anyagokat tartalmaz, melyek sok földi magmás kőzetben is megtalálhatóak. E kristályokba zárt víz izotóp-összetételének vizsgálata lehetővé teszi, hogy becslést adjunk a földi és a holdi víz történetére, azokból az időkből mikor a két égitest kialakult.

„Naprendszerünkben minden egyes égitest eltérő hidrogénizotóp-összetétellel rendelkezik. Olyan ez, mint az ujjlenyomat. Ha a holdi víz összetételét ismerjük, megnézhetjük, mennyire egyezik más égitestekről származó mintákkal” – magyarázta Barnes.
A holdi mintákról vett „ujjlenyomatok” elemzése során hasonlóságot állapítottak meg néhány Földön talált meteoritéval. Ha megerősítést nyer a földi és holdi víz közös múltja, a Hold keletkezésének Nagy Ütközés elmélete újabb támogatást kap. A jelenleg általánosan elfogadott elképzelés szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt fiatal bolygónknak egy Mars méretű égitest csapódott, melynek következtében alakulhatott ki, szakadhatott ki Földünkből a Hold is. Ez az elgondolás magyarázatot adna a földi és a holdi víz közös múltjára.