Még veszélyesebb műhold zuhan le

A Csendes-óceánba egy hónappal ezelőtt lezuhanó amerikai UARS műhold után akár már ma, de lehet, hogy csak jövő kedden egy német gyártmányú űrtávcső is visszazuhan.

Ahogy az amerikai műhold esetén sem tudták pontosan megmondani, hogy mikor és hol zuhannak a felszínre az el nem égett alkatrészek, a 2,6 tonnás német röntgentávcső, a Rosat becsapódásáról sincsenek pontos információk. Mivel nincs hajtóműrendszere, a Rosat visszatérését sem tudják befolyásolni.

Legvalószínűbb, hogy szombaton, vagy vasárnap semmisül meg, de ez bekövetkezhet egy nappal korábban, de két nappal később is. Az UARS esetében 1:3200-höz volt annak az esélye, hogy a műholddarabok valakit megsebesítenek, a Rosat esetében ez az arány 1:2000-hez. Heiner Klinkrad, az európai űrügynökség (ESA) egyik vezetője a space.com honlapon azzal magyarázta a nagyobb veszélyt, hogy számítások szerint az űrtávcső jelentős része nem ég el a légkörben – a 2,6 tonnás szerkezetből akár 1,7 tonna is elérheti a felszínt. Az űrtávcső hőálló tükre például biztosan visszazuhan, de ugyanez igaz az optikai rendszerre és több, karbonszálas kompozitból készült alkatrészre is.

A légkörbe visszatérő űreszközöknek általában a 60-80 százaléka semmisül meg. A szeptember 24-én lezuhanó amerikai műholdból nagyjából 500 kilónyi törmelék érte el a Csendes-óceánt. A műhold darabjai akkor 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét távol a szárazföldtől. Az 1990-ben felbocsátott és 1999-ben lekapcsolt 2,6 tonnás német Rosat űrteleszkóp hasonlóan végzi. A német űrteleszkóp működése alatt mintegy 110 ezer csillagot és szupernóvát térképezett fel. Megfigyeléseit 90 perces keringési idővel 585 és 565 kilométeres magasságú pályán végezte.

Az UARS az északi szélesség 57., illetve a déli szélesség 57. foka közötti sávban mozgott. A jelenleg 230 kilométermagasan száguldó Rosat az északi szélesség 53., illetve a déli szélesség 53. foka közötti sávban robog – e sávban hazánk is benne van.

Az európai űrhivatal munkatársai szemléletes példákkal próbálják csökkenteni az emberek veszélyérzetét. Azt mondják: annak az esélye hogy valaki egy adott évben visszahulló űrszemét miatt sérül meg nagyjából 1:100 milliárdhoz. Annak az esélye, hogy valakit életének 75 éve alatt ér ilyen sérülés 1:1 milliárdhoz. Az űrből érkező sérülésnél hatvanezerszer nagyobb annak az esélye, hogy valakit villámcsapás ér és 27 milliószor nagyobb a sansz arra, hogy gépjármű okozta baleset éri.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.