A GE Healthcare egész világra kiterjedő új tanulmánya szerint a mellrák előfordulása és mortalitása egyre nagyobb fenyegetést jelent a fejlődő világ számára. A jelentés társszerzője, Bengt Jönsson, a Stockholmi Gazdasági Iskola Egészséggazdaságtani tanszékének professzora szerint „a mellrák előfordulása egyre nagyobb méreteket ölt a fejlődő országokban, elsősorban a megnövekedett várható élettartam, az életmódbéli változások (a nők kevesebb gyermeket szülnek), valamint a hormonális beavatkozások, például a klimax utáni hormonkezelések miatt. Ezekben a régiókban a halálozási rátát még az is növeli, hogy a megbetegedést általában kései stádiumban fedezik fel, valamint az is, hogy a kezelések elérhetősége korlátozott. Ezek együtt olyan „ketyegő időzített bombát" jelentenek, amelyet az érintett országok egészségügyi rendszerei és politikai döntéshozói csak kemény munka árán tudnak hatástalanítani."

A „mellrák megelőzése, korai felfedezése és az általa jelentett gazdasági teher” kérdéseit boncolgató jelentés szerint a mellrákra és a szűrési módokra vonatkozó fogyasztói ismeretek (vagy inkább azok hiánya) életek millióit teszik kockára a fejlődő világban. Egy, a közelmúltban, Mexikóvárosban készített felmérés például arra a megállapításra jutott, hogy számos nő kellemetlennek érzi vagy fél a mammográfiás vizsgálattól.

Közép- és Kelet-Európában jobb a helyzet. A cseh nők 50 százaléka megy el mellrákszűrésre – elvileg ez a mutató száz százalék is lehetne, hiszen Csehországban 2002 óta minden 45 év feletti nő évente egy ingyenes mammográfiai vizsgálatra jogosult háziorvosi vagy nőgyógyászati beutaló alapján. 2002-ben Magyarország volt a harmadik olyan európai ország, amely államilag finanszírozott országos szűrőprogramot vezetett be minden 45-65 év közötti nő számára. Jelenleg az arra jogosultak 46 százaléka vesz részt a szűrésen; a háziorvosi és nőgyógyászati beutalók mintegy 15-20 százalékkal növelik ezt a számot. Hazánkban évente 8 ezer új emlődaganatos beteget regisztrálnak, akik közül 2800 meghal.