Tuner, antenna, digidoboz
Minden LCD-tévé alkalmas digitális vételre?
Igen. De a csatlakozók közül csak a HDMI digitális, az összes többi analóg (*). Vagyis a nem HD digidoboz (magyarul: set-top box) a jelet analóggá alakítja, és a SCART csatlakozón adja ki. A HD (nagy felbontású) digidoboz viszont drágább, továbbá csak HDMI csatlakozóval rendelkező tévékkel használható. (A HD digidobozon is van SCART, de az nyilván nem digitális és nem HD). Bár minden jelenleg kapható LCD-tévén van HDMI bemenet (**), rengeteg olyan készülék van használatban, amelyeken nincs – ezeket analóg kimenetű digidobozokkal lehet használni.
(*) Attól, hogy analóg, nem feltétlenül rossz. Jó minőségű, képjavító szolgáltatásokat nyújtó (pl. 100 vagy 200 Hz-es) készüléken, kifogástalan SCART-kábel és csatlakozás esetén nagyon jó képeket kapunk a digitálisból visszaalakított analóg jelfolyamból.
(**) Ma a digitális tévéken csak bemenetek vannak, kimenetek nincsenek, a tévéből nem lehet kinyerni a műsort semmilyen módon, csak a képernyőn megnézve. A digitális tartalmat könnyebb másolni, márpedig ezt a tévé- és tartalomgyártók minden eszközzel meg akarják akadályozni.
A kábeltévén keresztül jövő digitális adás digitális megjelenítéséhez kell-e DVB-C tuner a tévében?
Nem. A kábeltévé adásának vételéhez kivétel nélkül minden esetben szükség van a digidobozra. Ugyanis a kábeltévé-szolgáltatók kódolják a tartalmat az illetéktelen fogyasztás megakadályozása céljából. A digidoboz nemcsak a műsor vételét, hanem a fogyasztó azonosítását is elvégzi, s mindig van benne egy szabályos, érvényes kártya, hiszen csak ezzel együtt tudja kikódolni az adást. Mivel minden szolgáltató másféle rendszerű azonosító kártyát alkalmaz, a tévékészülék-gyártók nem tudják a kártyafoglalatot beépíteni a tévébe. Akármilyen hiperszuper a tévénk, akárhány tuner van benne, mégis kell a digidoboz.
Ha nincs digitális tuner a tévében, akkor csak analóg módon jeleníti meg az adást?
Ez nem ilyen egyszerű. Az LCD-tévé nem sorokat, hanem képpontokat jelenít meg, a képernyő mindenképpen digitális képet mutat. Az analóg csatlakozókon érkező analóg jelet a tévé elektronikája alakítja képpontokká. Akár a kábelen, akar a levegőből érkezik, a digitális jelfolyam tömörített, hogy kevesebb adatot kelljen továbbítani, ezt át kell alakítani képpontokká, ami sok számolást jelent.
Nem biztos, hogy a jelfolyam képpontszáma azonos a képernyőével, tehát még ezt is ki kell számolni. Általában az adás kisebb képpontszámú, mint a képernyő, tehát fel kell nagyítani a képkockákat, ezt nevezik felskálázásnak. (Vannak például normál DVD-lejátszók HDMI kimenettel, amelyek maguk alakítják át a DVD 720 x 576 képpontját a teljes HD 1920x1080 képpontjává, tehát ezzel a tévének nem kell foglalkoznia.)
A digitális tévében egy célszámítógép működik: hardver és szoftver. Mindkettő minősége hatással van az élményre. Ha a hardver lassú, látszik, hogy a kép fokozatosan jelenik meg: ha a jelenet gyorsan változik, nincs erre elég idő, a kép durvább lesz. Nem mindegy az sem, hogy milyen számítási eljárásokat alkalmaz a készülék a kép létrehozása során, kreatív nevekkel illetik a különböző képjavító módszereket. Jól látható különbségek lehetnek az egyes márkák, sőt, a márkákon belül a különböző típusok között, még ha a képpontszám azonos is.
Milyen tuner kell a tévébe a "levegőből" érkező adás vételéhez?
A bűvös jel az "MPEG4". Ez nem azonos a földfelszíni tévéműsor-sugárzás nemzetközi szabványának DVB-T jelű adásformátumával. (Az MPEG4/H.264 teljes nevű formátum korszerűbb, jobb minőségre képes, mint amit a régebbi DVB-T szabvány lehetővé tesz – állítja a magyarországi műsorszórást végző Antenna Digital.)
Ha a tévében DVB-T tuner van, azzal a magyarországi, földfelszíni műsorsugárzást nem lehet fogni. Erre a célra számos márkájú, típusú és szolgáltatáskészletű, szintén "set-top box" néven árusított, digidobozt lehet vásárolni. Ezeknek a bemenete egy antenna, a kimenete pedig a fent már említett analóg SCART csatlakozó. De kaphatók nagy felbontású, MPEG4 digidobozok is, amelyek HDMI kimenettel csatlakoznak a HD tévéhez. Idővel egyre több földfelszíni sugárzású műsor lesz nagy felbontású (egy-egy csatornán belül is változik, melyik műsor HD), jelenleg még elég kevés. Tehát aki takarékoskodni akar, az most még ne vegyen HD digidobozt, aki pedig nem akarja 3 év múlva lecserélni, az meg vegyen.
A jó hír az, hogy már most minden gyártó kínálatában szerepel több olyan LCD-tévé is, amelyben van MPEG4 tuner. Ezekhez nem kell a fenti digidoboz, közvetlenül az antennáról tudják venni a magyar digitális műsort. (Kábelről nem: ahhoz kell a szolgáltató digidoboza.)
Jó-e, ha a tévében több tuner is van, pl. DVB-S, DVB-C?
Csak akkor, ha a lakóhelyünkön van ilyen szolgáltatás. Magyarországon a kábeltévé és az MPEG4/H.264 földfelszíni sugárzás elterjedt, az előbbihez a szolgáltató ad digidobozt, utóbbit pedig vagy veszi maga a tévé, vagy veszünk hozzá másik digidobozt.
Milyen antenna kell a digitális adás vételéhez?
Elvileg megfelel a megszokott analóg, úgynevezett UHF antenna is. Gyakorlatilag szükség lehet a meglevőnél érzékenyebb, jobb minőségű antennára, mert a digitális vétel nem elromlik, ha gyenge a jel, hanem megszakad. Kimerevedik a kép, és elhallgat a hang, ami bosszantó. Ha 30 km-en belül, többé-kevésbé közvetlen rálátásunk van a digitális sugárzás adójára (Budapest körzetében ez a Széchenyi hegyi klasszikus adótorony), akkor megfelel az analóg antenna.
Ennek eldöntéséhez persze ki kell mászni a tetőre, és körül kell nézni, de még ekkor sem biztos, hogy ellátunk 30 km-re. Egyszerűbb első menetben kipróbálni, hogy bejön-e a meglevő tetőantennán (és az MPEG4 digidobozon) a digitális műsor, ha nem, akkor kell venni jobb antennát.
Miért nem lehet az egy kábelen bejövő többféle digitális jelet egyszerűen elosztani több tévékészülékre?
Elosztani el lehet, de a minden tévé számára éppen szükséges csatornát kiszűrni belőle csak a digidoboz tudja. Eddig is így volt: a teljes analóg jel jutott el minden tévéhez, amelyek saját tunere szűrte ki belőle a megfelelőt. Minden digitális tévéhez is kell tuner, ha pedig az adás kábelen jön, akkor digidoboz. A szolgáltatók általában kedvezményesen (kisebb havi díjért) adnak még egy digidobozt, a harmadikért viszont már többet kérnek.
A kábeltévés internet és telefon is egy-egy jel, amely a tévéhez keverve érkezik a kábelen. Az internetet a kábelmodem, a telefonjelet a telefonmodem szűri le kábelről. Manapság ez a két szűrő egyetlen készülékben van, a kábelmodemben. Az internetkapcsolat elosztására jól bevált hálózati módszerek és eszközök vannak: wifi-s hálózati kapcsoló (magyarul: "router", amely valójában "switch", kapcsoló).
Milyen minőségű digidobozt kapok a szolgáltatótól?
Hát igen, ebben ki vagyunk szolgáltatva. Olyat kapunk, amilyet a szolgáltató ad. Kategórián belül nincs választék: van az egyszerű, a merevlemezes (felvevős), a HD, valamint a HD és felvevős. Az egyszerű karbantartás és csere miatt a szolgáltatók egy-egy márkát (típust) tartanak kategóriánként, amelyeket időnként fel-felváltanak egy másikkal, ahogy korszerűsítik a szolgáltatásukat.
Mi a különbség a digitális tévéadás és az IPTV szolgáltatás között?
A hálózati protokoll. Magyarul: az adatforgalmazás technológiája. Az IPTV a digitális adás adatfolyamát a számítógép-hálózatokéval azonos módon és hasonló eszközökkel, megcímzett adatcsomagokra bontva továbbítja. A kábeltévé pedig folyamatos, teljes, kevert jelet ad, amelyet kivétel nélkül minden előfizető megkap, és leszűrheti belőle azt, amit a szolgáltatáscsomagja megenged.
Képminőség tekintetében nincs különbség, az IPTV végberendezése egy más digidoboz, amely ugyanolyan SCART vagy HDMI csatlakozóval kapcsolódik a tévéhez. IPTV hálózatokban nem mindenki kap meg minden adatot, mert a területi forgalmakat el lehet különíteni. További előnye még, hogy a jellemzően számítógép alapú berendezések miatt több interaktív lehetőséget nyújthat, mint a tévékábeles szolgáltatás.
